MotoGP: Marc Márquez eldobta a karrögzítő hevedert

Négy-hat hét. Általánosan ennyi idő egy csont összeforrásának ideje. Persze ez nagyon sok mindentől függ (sérülés jellege és bonyolultsága, életkor, fizikai állapot, esetleges komplikációk stb.), de a hatodik hét mégis egy fontos vízválasztó.

Nincs ez másképp Marc Márquez esetében sem, aki június 2-ai műtétjét követően csütörtökön újabb felülvizsgálaton esett át a madridi Ruber Nemzetközi Kórházban. Az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárult, így Márquez a gyógyulás következő szakaszába léphet, azaz megkezdheti a jobb kar fizikoterápiáját, illetve a kardió edzéseket.

„Fontos lépést tettünk meg a gyógyulási folyamatban. A második kontroll során az orvosok megerősítették, hogy a felkarcsont megfelelően forr össze, így megkezdhetjük a fizikoterápiát és a kardió edzést. Nagyon izgatott vagyok, hogy ismét mozgatni kezdhetem a karomat és jó irányban halad a gyógyulásom” – idézi a csapat sajtóközleménye a spanyolt.

A motorozás iránti szenvedély motivál

Marc persze az elmúlt hetekben sem ült már otthon tétlenül, az átmozgató edzéseket és a bal kar terhelését már korábban megkezdte. A korábbi posztoperációs időszakokhoz képest szintén nagy különbség, hogy nincs körülötte teljes rádiócsend, ami a felesleges spekulációk és találgatások melegágya.

Nemcsak csapata ad ki folyamatos közleményeket egy-egy fontos állomás után, de a főszponzor, Repsol oldalán nemrég egy blogbejegyzésben maga a pilóta számolt be az elmúlt időszakról.

„Az elképzelés, hogy szükségem lehet egy negyedik operációra tavaly szeptember óta a levegőben lógott. Rendszeresen ellenőriztük a karomat, hogy lássuk a fejlődést a harmadik műtétet követően. Amikor eljött a szezont felvezető időszak kezdete, meg akartam győzni magam, hogy mottóm segítségével meg tudom majd csinálni. De ahogy a szezon elkezdődött, realizáltam, hogy nagyon korlátoz (a karom). Az elképzelésem az volt, hogy végig csinálom az egész évet – hiszen a csont teljesen összeforrt a harmadik beavatkozás után –, miközben ismertem a határaimat és próbáltam elrejteni a kellemetlenséget, hogy elkerüljem a mindennapos kérdéseket. Csak a hozzám legközelebb állók tudtak a helyzetről.

A döntő pillanat a Francia Nagydíj környékén jött el, amikor minden készen állt egy 3D-s röntgen elkészítésére. Eldöntöttük, hogy újra megműtenek. Az Egyesült Államokban véghez vitt operáció nagyon meglepett, főként amiatt, ahogy a műtétet megelőző és azt követő időszakot megtervezték. Nagyon más volt, mint Spanyolországban. A posztoperációs időszak nagyon

gyors volt, azonnal elbocsátottak a kórházból és engedélyt kaptam rá, hogy hazarepüljek. A felkészítést viszont nagyon alaposan megtervezték és mindent jó előre megcsináltak.

A műtét előtt nagyon jó hangulatban voltam, de az azt követő órákban rosszabbul éreztem magam az altatás és a fájdalom miatt. Volt két-három rossz napom, de mivel nem ez volt az első beavatkozásom, már tudtam, hogy mire számítsak és hogy a fájdalom normális.

Most egész jól érzem magam, mert megszűnt a fájdalom. A karom továbbra is rögzítve van és könnyű passzív gyakorlatokat végzek csak, hogy átmozgassuk. [...]

Jelenleg a remény érzete van bennem. Mert ahogy motoroztam és versenyeztem, nem láttam magam motorozni túl sok ideig – talán egy vagy két év volt még bennem. A Ronchesterben végzett beavatkozás után megvan a remény, hogy fájdalom nélkül folytathatom a versenyzést és jól érezhetem magam a motoron.

Várom a hathetes röntgent, melynek eredménye fogja meghatározni, hogy milyen úton megyünk tovább. Addigis élvezem a nyarat egy kicsit, mert nem kezdhetjük még egy 100%-osan a munkát.

„Jelenleg – bár úgy tűnik, hogy sok szabadidőm van – minden napomat alaposan eltervezem. Korán kelek és egy-másfél órát sétálok. Utána próbálom elfoglalni magam a csapattal folytatott telefonbeszélgetésekkel, a családommal és a ház körüli teendőkkel. Délutánonként finoman elkezdtünk dolgozni az alsótestemen és a bal karomon.”

„Néha megállok és elgondolkozom azon, hogy esetemben mi jelenti a motivációt, és minden alkalommal arra a következtetésre jutok, hogy a szenvedély és a lelkesedés. Minden alkalommal ugyanolyan marad és nem változik már több mint tíz éve. [...]”

Közeledik a visszatérés?

A jelek szerint egyértelműen, de annak idejét továbbra is homály fedi. Hogy maguk sem akarnak találgatásokba bocsátkozni, vagy csak a nyilvánossággal nem osztják meg a kitűzött célt, azt nem tudhatjuk.

Ami biztos, hogy hat hét múlva újabb kontroll vár Márquezre. Az eddigiek alapján a következő lépés a motoros edzésekhez, motorozáshoz való visszatérés lesz, legkorábban tehát másfél hónap elteltével, ami augusztus vége, épp az Osztrák és a San Marinói Nagydíj közötti hét.

Utóbbi fontos állomás a következő év szempontjából, mivel a futamot követő hétfőn tartják az utolsó szezonközi tesztet, ahol már minden gyár a 2023-as fejlesztéseket szeretné pályára vinni. Ez az időpont egyelőre túlságosan közelinek tűnik, legalábbis ahhoz, hogy ott már motorra üljön, de azon nem lepődnénk meg, ha legalábbis személyes jelenléttel felügyelné ezt a fontos napot.

Bár a Nemzeti Sport Online olvasói nemrég úgy szavaztak, hogy szerintük idén már nem látjuk Marc-ot MotoGP-s motoron, jelen sorok írója továbbra is úgy gondolja, hogy az utolsó futamokon már tesztelheti magát, Valenciában pedig a jövő évi motorra is felülhet, és véleményével fontos irányba terelheti a fejlesztést.