
NŐI KOSÁRLABDA-VILÁGBAJNOKSÁG, BERLIN
A NEGYEDDÖNTŐBE JUTÁSÉRT
MAGYARORSZÁG–JAPÁN 84–63 (20–12, 17–22, 21–11, 26–18)
Berlin Aréna, 3898 néző. Vezette: Woolcock (ausztrál), Husainy (kanadai), Gajdosz (lengyel)
MAGYARORSZÁG: STUDER 11/9, Aho N. 4, LELIK 23/3, Juhász 10/3, TAKÁCS-KISS 17/6. Csere: Josepovits, KÁNYÁSI 9/9, Turner 5, Török 2, Rátkai, Dúl P. 3/3. Szövetségi kapitány: Völgyi Péter
JAPÁN: Hajasi 2, Todo 8, TANAKA 11/6, Mawuli 8/3, Tokasiki 2. Csere: Jamamoto 9/6, MACSIDA 3/3, Mijazava 3, Takada 4, Goto 4, Konno 9/3, Aszahina. Szövetségi kapitány: Corey Gaines
Az eredmény alakulása. 2. perc: 7–0. 5. p.: 11–4. 8. p.: 11–9. 9. p.: 16–9. 15. p.: 32–19. 20. p.: 34–34. 23. p.: 43–34. 27. p.: 51–38. 35. p.: 71–54. 39. p.: 84–61
MESTERMÉRLEG
Völgyi Péter: – Kemény meccset játszottunk sok ütközéssel, sajnos sérülés is történt az ellenfélnél, neki mielőbbi felépülést kívánunk. A második negyedet kivéve kontrolláltuk a találkozót, és először sikerült végre húsz alatt tartani az eladott labdák számát. Kis ország vagyunk, amely nagy sikert ért el, büszke vagyok a csapatra és a stábra, hogy eddig eljutottunk. Világklasszisok ellen lépünk pályára csütörtökön, nem mi leszünk a mérkőzés esélyesei, elsősorban arra törekszünk, hogy a saját játékunkon javítsunk.
Corey Gaines: – A kizárásokkal sok gondunk volt, a lepattanócsatát nagyon elvesztettük. Olyan érzésem volt, hogy a magyarok nyugodtan dobtak, mert tudták, úgyis megszerzik a lepattanót… Az első negyedben gyengén és lassan játszottunk. A legnagyobb különbség az volt, hogy ők bedobták a tiszta helyzeteiket, mi sajnos nem. A labdaszerzéseink után nem tudtunk gyors indításokból könnyű kosarakat szerezni.
ÖSSZEFOGLALÓ
Nem indult jól a keddi nap a magyar válogatott számára: a japánok elleni kora esti mérkőzés előtt, amely a nyolcba kerülésről hivatott dönteni, reggel a vasárnap éjjeli után ismét tűzriadó és teljes evakuálás okozott kellemetlenséget a világbajnokság 15 csapatának otthont adó hotelben (az amerikaiak ezúttal is különcködnek és máshol laknak…). Most már csak 20 perc kellett a biztonsági személyzetnek, hogy megállapítsa, nincs tűz, ennyit kellett várakozni, aztán visszaengedték vendégeket (a nemzetközi szövetség, a FIBA közölte, hogy a riasztást egy szomszédos parkolóház alagsorában található szeméttárolóban keletkezett tűz váltotta ki, míg két nappal korábban a konyha takarítása során keletkezett gőz miatt szólalt meg a riasztó).
A játékosok és stábtagok mosolyogva tértek vissza a hotelbe, Juhász Dorka, a mieink világklasszisa pedig késői reggelije összeállítása közben viccesen jegyezte meg, hogy persze, kellemetlen a dolog, ám jobb, mintha reggel hatkor történt volna… A Minnesota Lynx középjátékosa és a magyar csapat is kellemes emlékeket őriz a 2020-ban olimpiai ezüstérmes ázsiaiakról, a két legutóbbi hivatalos mérkőzést megnyertük ellenük: idén márciusban az isztambuli selejtezőben éppen a 35 ponttal egyéni legjobbját elérő Juhász vezetésével 77–65-re, míg 2024 februárjában a soproni olimpiai kvalifikációs tornán 81–75-re győztünk. A tét óriási volt, szinte felfoghatatlan, mert győzelem esetén a világ legjobb nyolc együttese közé kerültünk volna – erre 40 éve volt legutóbb példa, amikor a Szovjetunióban megrendezett tornán a 8. helyen végzett Killik László szövetségi kapitány együttese, amelyben többek közt még ott volt Németh Ágnes, Boksay Zsuzsa, Körmendi Gyöngyi és Balogh Judit is.
| NS-SZAKÉRTŐ |
| Károlyi Andrea, korábbi 150-szeres válogatott játékos: – Érdekes volt ez a találkozó nagyon, mert az első félidejében pont az a két emberünk, aki eddig a hátán vitte a csapatot, kevesebbet tett hozzá. A meccs előtt mondtam, szükség lesz arra, hogy mások is előlépjenek vezérré és több hárompontost kell értékesítenünk, mindkettő bejött. Lelik Réka a 23 pontjával egészen extrát játszott, le a kalappal előtte, Takács-Kiss Virág is összegyűjtött 17 pontot. Érezhető volt az egész csapaton a fáradtság, most láttam először, mintha fizikailag nem lennének a topon a lányok, de ilyen sorozatterhelésnél ez természetes, ezen felülkerekedtek. Az arcokon a harmadik negyed közepéig lehetett látni az izgalmat, hogy ennek a mérkőzésnek óriási tétje van, és ezt is jól kezelték. Egészen fantasztikus, hogy a nyolc közé jutottak, tényleg minden elismerést megérdemelnek. Nem gondolnám, hogy bármi esélyünk volna az amerikaiak ellen, de ezen a meccsen lehet bizonyítani azt a fejlődést, ami az egész vébé alatt látszott, hogy megvan a csapatban. Lehet teljesen tét nélkül játszani, mégis kőkeményen beleállva a legjobbunkat nyújtani, ami valószínűleg kevés lesz a sikerhez, de legyen meg az érzés, hogy az elődöntőért harcolunk! |
| VÉLEMÉNYEK |
| Lelik Réka, a magyar válogatott hátvédje: – Hihetetlen, ami velünk történik, negyven éve volt arra legutóbb példa, hogy a legjobb nyolcban végezzen a válogatott a világbajnokságon. Csapatként játszottunk, betartottuk az edzői utasításokat, s hatvanhárom ponton tartottunk egy remek japán együttest. Büszke vagyok a lányokra, s nagyon köszönjük a szurkolóknak is, akik sokat segítettek végig a tornán. |
| Macsida Rui, a japánok hátvédje: – Fizikailag kemény meccset játszottunk, ezt akarták a magyarok, akik távolról jól dobtak. Voltak jó pillanataink, periódusaink az összecsapáson, de gyengén dobtunk távolról. |
Kedden álomrajtot vettünk, 7–0-ra elhúztunk két perc után, ám sajnos elkezdtük gyűjteni a személyi hibákat a negyed második felében, s közben három ziccer is kimaradt, Juhász, Josepovits Kinga és Lelik Réka akcióinál, így 11–9-nél jött az első időkérésünk. Jól reagáltunk, egy perc múlva újra hét ponttal vezettünk, Lelik Réka került jó ritmusba, 13 pontnál járt a 15. percben, ekkor 11-gyel vezettünk, jól játszottunk, higgadtan. Takács-Kiss Virágra fújtak a bírók támadóhibát, amire Völgyi Péter túl hevesen reagált, technikai hibát kapott reklamálásért, s noha 12 egységgel jártunk a rivális előtt, kicsit aggódni kezdtünk, mert Lelik a harmadik személyi hibáját követte el a 19. percben. Visszakapaszkodtak a japánok megint, majd Hajasi Szaki esett hatalmasat ziccerdobás közben, be kellett kísérni az öltözőbe, mert rosszul ért parkettet Török Ágnes faultja után. Sorra szedték a támadólepattanókat az ázsiaiak, akik hét másodperccel a vége előtt kiegyenlítettek, de Studer Ágnes harmadik, dudaszós triplája miatt mégis előnnyel fejeztük be a félidőt. Megint jól kezdtünk, tíz ide (44–34), szerencsére gyengén dobtak távolról a japánok. Tíz perccel a meccs vége előtt fél lábbal már a nyolcban voltunkm és az Egyesült Államok elleni csütörtöki negyeddöntőt vizionáltuk magunk elé, mert 12 ponttal jártunk az ellenfél előtt, amiből 17 is lett a 35. percre. Innen nem volt mese, nemhogy zárkóztak voltak a japánok, mi növeltük az előnyt, és simán nyertünk, azaz 40 év után újra a nyolc között végez együttesünk! 84–63
PERCRŐL PERCRE









