„A vízilabdázás Szilícium-völgyébe érkeztem” – a kilencedik Sport és Innováció konferencia fókuszát már az olimpiai felkészülés adta

NYÜZSGŐ PIACTÉRRÉ ALAKULT ÁT a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem aulája, ahol a IX. Netrisk Sport és Innováció konferencia szerdai előadásai és kerekasztal-beszélgetései három hagyományos sikersportágunkra korlátozódtak, az úszás, a kajak-kenu és a vízilabda került középpontba. Az apropót a Los Angeles-i olimpia adta, beléptünk a ciklus második felébe, a jövő évi világversenyeken már kvótáért is küzdenek a sportolók.

„A sporttudomány a kiválasztás pillanatától az olimpiáig befolyásolja az eredményességet” – mondta köszöntőjében Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, míg Szántó Dávid sportért felelős helyettes államtitkár az emberi tényezőről, kíváncsiságról és nyitottságról beszélt. Olyan neves előadókat hívtak meg a szervezők, mint az olasz férfi vízilabda-válogatottat irányító, játékosként olimpiai bajnok Alessandro Campagna, a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség elnöke, Thomas Konietzko, valamint David Popovici olimpiai bajnok úszó edzője, Adrian Radulescu.

„A vízilabdázás Szilícium-völgyébe érkeztem” – adta meg az alaphangot Campagna, aki a szabályváltozások fizikai és taktikai hatásáról beszélt. Úgy véli, a gyors átmenetek miatt másképp kell kontrollálni a mérkőzéseket, mint korábban, a kisebb pálya nagyobb koncentrációt igényel. Szerinte korábban tizenöt másodperc kellett, hogy egy csapat felérjen az ellenfele kapuja elé, napjainkban viszont tíz másodperc leforgása alatt már gólt lehet lőni vagy emberelőnyt kiharcolni. A játékosként olimpiai bajnok olasz szakember videós bejátszásokkal is alátámasztotta az elhangzottakat, hozzátéve, hogy a felkészítésben is alkalmazkodni kell a változásokhoz.

Az újításokról a délutáni szekciók során magyar válogatott vízilabdázók is elmondták a véleményüket: Kovács Péter és Csoma Kristóf egyetértett abban, hogy intenzívebb és élvezhetőbb lett a játék. Lendvay Zoé saját bevallása szerint olykor rákeres az olimpiai logóra, mert a nehezebb pillanatokban erőt ad a kaliforniai álom, ám a következő lépcsőfokot a budapesti világbajnokság jelenti.

Sós Csaba, az úszóválogatott szövetségi kapitánya is előadást tartott délután. Kezdésként leszögezte, hogy folyamatosan elemzik a versenyek eredményeit, s abból levonják a megfelelő következtetéseket, de azt már most látja, hogy nem lesz egyszerű kijutni az olimpiára. 830 kvótahely lesz úszásban, 44 pedig nyílt vízi úszásban; a medencés úszók selejtezője 2027. március 1-jén, a nyílt vízi úszóké a 2027-es nyári budapesti vizes világbajnokságon kezdődik.

A sztársportolók tekintetében elmondta, értesülése szerint Milák Kristóf – a maga módján – fel fog készülni az olimpiára, ez pedig remek hír. Kós Hubert Los Angelesben lesz talán pályafutása csúcsán, hiszen az úszók 23-24 éves korukra érik el a legjobb teljesítményt, így az ő jó szereplésében is erősen bizakodhatunk. Hozzátette, helyesli, hogy Kós az utóbbi versenyeken próbálgatja a különböző számokat, hogy melyekben érdemes még indulnia, s ennek éppen most van itt a helye és az ideje, mivel nem az olimpián kell kísérletezgetni. A nyílt vízi úszásban olimpiai bajnok Rasovszky Kristóf számára minél rosszabbak egy adott verseny körülményei, annál jobb úszásra képes: „Jó értelemben vett <gengszter>, akit nagyon izgat Los Angeles!” – szögezte le Sós.

„Mindhárom úszónk esélyes tehát, de mi van utánuk? – tekintett előre kérdésével a szövetségi kapitány. – Szerencse, hogy jönnek a trónkövetelők, másképpen fogalmazva az aranytartalékok. Betlehem Dávid az egyik legtehetségesebb úszónk, ő is éppen optimális életkorba kerül az olimpia idejére, Pápai Olivér esetében pedig ennél nagyobb berobbanást nehéz elképzelni, mint amit idén produkált, gyorsúszásban ugyanis Európa-bajnoki második lett a felnőttmezőnyben. Azonban az olimpián tovább kell javulnia, még a döntőbe jutásért is nagy harc lesz, olyan erős a mezőny. A harmadik reménység Sárkány Zalán, aki szintén az idei Eb-n nyert ezüstöt és bronzot gyorsúszásban, s előny neki, hogy szerencsés, versengő környezetbe került. Nincsenek rossz sejtéseim Los Angelesre vonatkozóan…”

Sós Csaba viccesen hozzátette, hogy reméli, az új kormánytól is jelen van valaki a szekcióban, és hallja, hogy ebben az esztendőben a különböző világversenyeken már 60 érmet szereztek úszóink a felnőttek és a juniorok között, valamint paraszakágban. „És még hátravan idén Pekingben egy rövid pályás világbajnokság, amelyre Kós Hubert biztosan elutazik, és úgy tudom, Milák Kristóf is szándékozik versenyezni” – zárta mondandóját a kapitány.

A szekció másik előadásában Betlehem Dávid, Fábián Bettina és Sárkány Zalán edzője, Szokolai László a hosszútávúszók magaslati edzéseinek élettani hatásáról, illetve körülményeiről beszélt. Leszögezte, a magaslati edzés hatékony, ám kihívásokkal teli módszer a teljesítmény növelésére, sikeressége nagyban múlik az alapos tervezésen és a megfelelő felkészülésen. Legtöbbször háromhetes ciklusokkal dolgoznak, ezen időszak alatt a szervezet alkalmazkodik az oxigénhiányhoz. Nem veszélytelen azonban ez, mert minden sportolónál nagyobb terhelést jelent, és nem megfelelő tervezés esetén magaslati betegségeket okozhat. A magyar válogatott egyébként egy magaslati és egy meleg égövi edzőtáborban vesz részt évente.

Emellett a diagnosztikai fejlődés szolgáltatott beszédtémát, nyílt vízi klasszisaink többek között a sodrásirány, a megfelelő frissítés és a pályaismeret jelentőségét ecsetelték.

Kajak-kenuban is nálunk rendezik a jövő évi vb-t: a szegedi viadal és a kvalifikációs rendszer mellett a sportág megújítása és az erőviszonyok változása egyaránt szóba került a konferencián.

A záró kerekasztal-beszélgetésen a vízilabda-válogatottak jelenlegi helyzetéről esett szó. Varga Zsolt, a férfiak szövetségi kapitánya szerint a nemzeti együttesnél hangsúlyt fektetnek a fiatalok beépítésére, azonban eleve kevesebb az idő a felkészülésre, mint a klubcsapatoknál, ezért hatékonyabban kell építkezni – és most már meg kell tanulni a döntőket megnyerni.

„Abban hiszek, hogy a szakmai mellett emberi felkészítésre is szükség van – ha egy fiatal játékos berobban, nagyon kell rá figyelni, hogy ne szálljon el vagy ne tűnjön el a süllyesztőben – fejtegette, majd az utóbbi időszakban szerzett három ezüstéremre utalt. – Hat-nyolc csapat a világelitben továbbra is nagyon közel van egymáshoz, s bár a döntőbe jutás jó visszajelzést ad, a válogatottunknak meg kell tanulnia döntőt nyerni. Ezt nem lehet előre szimulálni, de a jövő évi hazai világbajnokság e tekintetben is jó teszt lesz, hiszen eléri majd azt a stresszszintet, ami az olimpián vár ránk.”

Cseh Sándor, a női válogatott kapitánya egyértelművé tette, hogy az utóbbi két évben a feltérképezésen volt a hangsúly, de mostanra összeállt a húsz-huszonegy fős keret, amely elkezd komolyabban felkészülni az olimpiára, persze, ha valaki nem az elvárások szerint teljesít, könnyen kikerülhet. Mostantól a kiválasztottak menedzselésére, fejlesztésére kell koncentrálni. Székely Bulcsú, a szövetség sportszakmai vezetője ezzel egyetértve hozzátette, a fiatalok beépítése mindkét csapatban fontos, ugyanakkor minden évben oda kell állni az elnökség elé, és „el kell tudni számolni”, vagyis a beépítés közben is eredményeket kell felmutatni. Szerencsére ebben mindkét kapitány partner, így építik a magyar vízilabda jövőjét, hogy Los Angeles után is legyen élet.