Gyenesei Leila: Tudjuk, hogy küzdenünk kell, és küzdünk is
– Szeptember elején derült ki, hogy megválasztották a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemet fenntartó alapítvány elnökének. Miként zajlott a folyamat?
– Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium nyilvános pályázatot írt ki, nemcsak a TF, hanem az összes egyetem alapítványának kuratóriumával kapcsolatban – nyilatkozta a váltóban kétszeres világbajnok és kétszeres Európa-bajnok, s csapatban is Eb-győztes egykori öttusázó, Gyenesei Leila a Nemzeti Sportnak. – Egy intézményre lehetett kandidálni, én úgy döntöttem, hogy a Testnevelési Egyetemen szeretném megpróbálni. Három oka van annak, amiért azt gondoltam, testhezálló lehet a feladat. Az egyik az élsportolói múltam, a másik, hogy jelenleg a Nemzetközi Öttusaszövetség elnökségi tagjaként harmadik éve látok el sportdiplomáciai feladatokat, s a testület működésébe, vezetésébe is beleláthatok. Illetve a jogász végzettségem is sokat jelent, azt hiszem, ez most különösen hasznos lehet. A pályázatot beadtam, néhány héttel később érkezett a válasz: megkérdezték, elfogadom-e a kurátori tisztséget. Épp a kínai Kujjangban zajló öttusa-világbajnokságon voltam, onnan küldtem vissza az elfogadó nyilatkozatot. Hamarosan aztán érkezett még egy üzenet, amelyben már az elnöki pozícióra is felkérést kaptam. Örömmel éltem a lehetőséggel.
| NÉVJEGY: GYENESEI LEILA |
 SZÜLETETT: Kaposvár, 1986. április 22. |
– A Testnevelési Egyetem hétfőn tartott tanévnyitó-ünnepségén beszédében azt mondta, szívügye a TF. Miért?
– A sport miatt, hiszek az erejében. És nem kizárólag az élsportra gondolok, hanem a tömegsportra is, mert az egészséges társadalom megteremtése azon múlik, hogy meg tudjuk-e szerettetni mindenkivel a sportot. Jóval többről van szó, mint az élsportról, bár nekem is van ilyen múltam, jelenleg tömegsportot űzök. Tudom, ha rendszeresen mozgok, akkor fizikailag és lelkileg is jól érzem magam, könnyebben veszem a mindennapok jelentette akadályokat. A TF-nek óriási szerepe van a sport népszerűsítésében, sok minden más mellett ezért is rendkívül fontos intézmény. Sterbenz Tamás rektor úrral és a szenátussal már most jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk, érzem a támogatásukat. Nekem nagyon fontos volt – és így is vállaltam az egészet –, hogy csapatként dolgozzunk együtt. Hiszem, csak így lehet nagy eredményeket elérni, ez az élet összes területén így van.
– Milyen elvárásokat fogalmaztak meg az újonnan felálló kuratóriummal szemben?
– Az elsődleges feladatunk az, hogy az egyetem működése zökkenőmentes és magas színvonalú legyen. A másik fontos teendőnk az, hogy a modellváltás óta eltelt öt évet átnézzük, és megvizsgáljuk, milyen pozitívumok, esetleg negatívumok történtek, hiszen ne felejtsük el: végső soron a magyar adófizetők pénzével gazdálkodik az intézmény. A teljes transzparenciában hiszek, hiszünk, szóval megígérhetem, hogy a csapatunk munkáját az átláthatóság fogja jellemezni.
– Szintén a tanévnyitón említette, hogy a tudományos élet helyreállításával visszatérünk Európába. Ezt kifejtené?
– A cél az, hogy az egyetemi élet újra független legyen, és a középpontban ne egy szűk elit, hanem a hallgatók, az oktatók, a tehetség és a tudás álljon. Ez az elv, a gyakorlat pedig – többek között – a visszatérés az Erasmus-programba.
– Gyenesei Leila sífutásban szerepelt téli olimpián, öttusában nyári játékokon. Jogász, televíziós műsorvezető, a Nemzetközi Öttusaszövetség elnökségi tagja, és immár a TF-et fenntartó alapítvány elnöke. Hogy fér mindez meg egymás mellett?
– Azért árnyaljuk a képet, mert most át kellett szervezni az életemet azzal, hogy a műsorvezetést kicsit háttérbe szorítom. Nagyon szeretem az NFL-t, amelyben épp ezen a héten kezdődött az idény. Az elmúlt két évben az amerikai futball adta a fő profilomat műsorvezetőként, de most nem tudtam ott lenni az évad első adásának felvételén. Olyan ember vagyok, aki szeret felkészülni a feladatokra, márpedig műsort nem lehet felkészületlenül vezetni. Úgyhogy ezt most átmenetileg el kellett engednem, mert nem tudok mindenhol ott lenni és a maximumot nyújtani. Van egy másik, időben jobban tervezhető műsor, a Galileo, úgy látom, ez továbbra is belefér a napjaimba.
– Említette, hogy ott lehetett a Kínában nemrégiben rendezett öttusa-világbajnokságon. Milyen volt élőben átélni azt, ahogyan Guzi Blanka fantasztikus világbajnoki címet szerzett?
– Sőt, ahhoz is volt szerencsém, hogy átadjam neki az aranyérmet! A magyar eredményeknél mindig nagyon meghatódom, főleg öttusában. Blanka sírt a dobogón, elképesztő érzés volt, hogy ott állhattam mellette, ahogyan az is, hogy az egész versenyhetét láthattam. Nagyon erős volt fejben, mindvégig nyugodt és higgadt maradt, éreztük, milyen szép eredményt érhet el. Rendkívül magabiztosan teljesített, aranyérem lett belőle, le a kalappal előtte! Egészen illusztris társaságba került, Vörös Zsuzsanna, Simóka Bea és Kovács Sarolta után ő lett a negyedik női egyéni világbajnokunk, ez tényleg hihetetlen teljesítmény.
– A 2024-es párizsi olimpia után a lovaglást végleg az OCR váltotta fel. Melyek az azóta eltelt időszak legfontosabb tapasztalatai, mennyire vált be a csere?
– Azt tudom mondani, hogy most már előre kell tekinteni. Az tény, hogy amikor az újkori olimpiai játékok megteremtője, Pierre de Coubertin báró a múlt század elején megálmodta a modern öttusát, akkor még jóval több országban volt megfelelő lóállomány. A számuk évtizedről évtizedre csökkent, és egyszerűen fenntarthatatlanná vált, hogy a lovaglás megmaradjon az öttusában. Az OCR-nek vannak előnyei, főként az, hogy médiabarát, hiszen kiszámíthatóbb, pörgősebb és rövidebb a közvetítési ideje. Ettől függetlenül óriási csatát vív az öttusa azért, hogy továbbra is megmaradjon a helye az olimpiai programban. Tudjuk, hogy küzdenünk kell, és küzdünk is. Hogy ez miként megy, azt ennek az évnek a végén vagy a következő elején tudjuk meg, amikor bejelentik a 2032-es brisbane-i olimpia végleges programját.
Pósfai Gábor: Minden erőnkkel támogatjuk a sportot
Megnyílt a SPIRIT Olimpiai Tanulmányok Kutatási Központ
A legjobb sportolókat is díjazták a TF diplomaosztóján
