Pengét a kézbe! – a magyar válogatott Balatonbogláron hangol a vívó Eb-re
KÖZÖS FOTÓ készül éppen a Nemzeti Kézilabda Akadémia csarnokában, csakhogy ezúttal nem a labda pattog ott, a pengék találkozásának semmihez sem fogható hangja tölti be a termet – valamivel később persze.
Egyelőre még a fotó a fontos, Szilágyi Áron (ki más?) nemcsak a páston ad a sportszeretőknek, azon kívül is figyel arra, hogy váltson egy-két szót, mondatot a szurkolókkal, aláírjon ezt-azt (gyakorlatilag bármit), vagy éppen odaálljon valaki mellé egy közös kép erejéig.
A kardozók ekkortájt még inkább befelé tartanak a terembe, a párbajtőrözők már javában dolgoznak: bár a vívók egyre többször edzőtáboroznak a balatonboglári létesítményben, az azért nem sűrűn fordul elő, hogy két fegyvernem férfi és női képviselői is egyszerre „gyakorlatoznak” a Balaton partján.
A férfi és a női párbajtőrözők a terem egyik felében a pástokon melegítenek, leginkább fekve, ülve – speciális kicsit ez a mozgás ezúttal, hiszen Szász Imola gyógytornász vezényli, a rossz mozdulatokat rögtön javítja is a szakember.
A terem másik felébe kezdenek beszállingózni a kardvívók is, itt a magyar válogatott tagjai mellett a német női és a francia férfiélvonal is felsorakozik a pástokon.
„Nem állandó jelleggel, de a felkészülés bizonyos időszakaiban jó néha más országok vívóival közösen edzőtáborozni. A franciák ráadásul a világ élvonalába tartoznak, mindenképpen tanulhatunk tőlük. Nem feltétlenül mutatnak meg mindent a tudásukból egy-egy ilyen edzésen, de azért mi sem fedjük fel előttük az összes lapunkat” – árulja el mosolyogva Szilágyi Áron. Az edzők persze árgus szemekkel figyelnek, Somlai Béla is így tesz: a korábban éppen háromszoros olimpiai bajnokunk felkészítését irányító mester évek óta Rabb Krisztián útját egyengeti – nagyszerűen, tesszük hozzá gyorsan.
Mellette Nemcsik Zsolt, a férfi kardozók vezetőedzője éppen párokba sorolja a keret tagjait, két méterrel arrébb ugyanezt Boczkó Gábor teszi meg, csak ő ugye a férfi párbajtőrözőket osztja csoportokba.
Közben a női párbajtőrözők eltűnnek a teremből, egy kisebbe vonulnak át, gyorsaságot segítő gyakorlatokat végeznek párban: hihetetlenül ötletes feladatokat látunk tőlük, mind-mind a szemfülességet, a robbanékonyságot, az azonnali reagálást fejleszti.
Itt látjuk meg az egyik Annát – kettő is van a válogatottba visszatérőből: az egyik Kun Anna, aki azon dolgozik kétéves eltiltása után, hogy visszaverekedje magát a párbajtőrcsapatba, a terem másik szegletében meg ott a másik, Márton Anna. A női kardcsapatot éveken át a hátán cipelő vívó sérülések és műtétek sokaságán van túl. Reméljük, végleg…
Így készülnek vívóink az Európa-bajnokságra (Fotók: Dömötör Csaba)
Az operációt és a rehabilitációt, de annak talán még az emlékét is maga mögött tudhatja mára Nagy Dávid: a párizsi aranyérmes párbajtőrcsapat tagja április közepén megnyerte a budapesti Grand Prix-viadalt, a mellette éppen a plasztronját felvevő Andrásfi Tibor meg másfél hete szerzett világkupaezüstöt Bernben – és ugrott egyébként ezzel Európa- és világbajnoki indulást érő helyre a magyar ranglistán.
„Nem voltam annyira ideges Bern előtt sem” – jegyzi meg szerényen, edző-édesapja ugyan erre némiképp csóválni kezdi a fejét, de mivel az ő szempontjukból nem történt baj Svájcban (sőt!), elfogadjuk a fiatalabbik Andrásfi állítását.
És akkor nagyjából itt érkezik az a bizonyos semmihez sem fogható „zene”: minden fegyvernem képviselői a páston vannak. A párválasztás tetszőleges, a feladat mindenütt más és más. Van, ahol egy bizonyos támadást (és védekezést) kell gyakorolni, van, ahol a csoport-, vagyis az ötös asszók állnak a középpontban, másutt meg szimplán „csak” le kell győzni a másikat.
Ez utóbbi lesz a feladat június 16. és 21. között a franciaországi Antonyban is az Európa-bajnokságon.
Az a Szász? Az bizony!
Szűcs Luca sokáig együtt végzi a bemelegítést a kardválogatottal, ám amikor a társak elkezdik felvenni a vívóruhát, a BVSC sportolója szép lassan átvonul a terem másik sarkába – Szász Imola gyógytornászhoz.
A Szász név ismerősen cseng ebben a sportágban, ráadásul ez esetben még rokoni kapcsolat is van az olimpiai bajnok párbajtőrvívó Szász Emese és a gyógytornász Imola között.
„Éveken keresztül kézilabdáztam, aztán gyógytornászként a Budapesti Honvédban kezdtem el dolgozni. Ott kerültem kapcsolatba a vívókkal, s nem azért vagyok köztük, mert az unokatestvérem, Emi is vívott. De nagyon megszerettem a sportágat, a közeget – mondja Szász Imola, miközben Szűcs Luca szépen végzi a gyakorlatokat: – Nehéz menet vár a vívókra, hiszen jön az év két legfontosabb versenye, ilyenkor a nagy megterhelés miatt még inkább figyelni kell sok mindenre, nagyon fontosnak tartom a prevenciót, igyekszem ezt szem előtt tartva segíteni a vívókat. Luca is ezért dolgozik ezen az edzésen külön és velem.”
