Csue Csung Von: Mindkét Márton nővér érmes lehet a Los Angeles-i olimpián

Úgy tűnik, szerencsés kombináció, amikor egy sportág mögött egyszerre sorakozik fel a nézőket szórakoztató küzdelem, a harcias, de fair play szellemiség, a harcművészetekre jellemző fegyelem és tisztelet, valamint a televíziós eladhatóság. Valami ilyen ritka elegy jellemzi a tekvandót is, amely 1973-as első világbajnoksága, majd az 1988-as szöuli olimpiai bemutatkozás óta a sydney-i nyári játékoktól kezdve folyamatosan része az ötkarikás programnak. Zajos sikereiből legutóbb Párizsban, a Grand Palais falai között Márton Viviana révén – történelmi aranyérmének köszönhetően – végre mi, magyarok is kivehettük a részünket.

A Nemzeti Sport a harcművészeti sportág első emberétől, a világszövetség (World Taekwondo, WT) dél-koreai elnökétől, Csue Csung Vontól első kézből kapott magyarázatot a sikerek titkáról.

„Ami a gyerekeket illeti, szép és változatos mozgáskultúrát tanulnak nálunk. A harc, a küzdelem mindig nagyszerű kihívás, mert tesztelhetik az erejüket. A szülők pedig azért szeretik a gyerekeiknek ezt a sportot választani, mert egészséges fegyelmet, önfegyelmet, tiszteletet, valamint a sportág és a mesterek iránti alázatot tanulnak az edzések alatt, és mindez nem függ attól, mennyire lesznek sikeres versenyzők” – mondta lapunknak a WT elnöke.

Szerinte az is fontos persze, hogy egy sportág kellően dinamikusan reagáljon a kor kihívásaira és megértse az idők szavát, például azt, hogy a digitalizáció időszakába léptünk, vagyis ezen a nyelven is szólni kell az ifjabb generációhoz.

„A fiatalok között két éve indított virtuális játékunk rendkívül népszerű. Ez olyan virtuális valóság, amely nem tartja a fotelben a használókat, hanem egy fejre rögzített VR-szemüveggel és a testre helyezett érzékelőkkel együtt valódi kontakt nélküli, de teljes értékű küzdelmet enged a világ távoli pontjain felálló ellenfeleknek. A mozdulatok ugyanazok, a bevitt pontokat, rúgásokat, ütéseket erejük és pontosságuk alapján azonnal visszajelzi a gép, vagyis teljes értékű küzdelmet lehet vívni. Szingapúrban rendeztük az első virtuális tekvandó-világbajnokságot, hatalmas siker volt, idén Dél-Koreáé a következő vébé. Ez a versenyforma szinte a valódival megegyező fizikai felkészültséget igényel, de például a nemeket sem kell feltétlenül szétválasztani, mert sosem érnek egymáshoz. Volt olyan viadalunk, hogy egy elvált pár csatázott egymással virtuálisan, és megjegyzem, a volt feleség nyert” – teszi hozzá az elnök némi humorral.

A sportág globális kiterjedését mutatja, hogy a legnagyobb nemzetközi szövetségeket is alaposan megelőzve jelenleg 215 tagországot számlál a WT, de az elnök nem állna itt meg.

„A glóbuszon mai tudásunk szerint fellelhető további három államot, Liechtensteint, Eritreát és Észak-Koreát is szeretnénk a családban tudni, személyes missziómnak tekintem ezt az ügyet. Mint ahogy az is nagy büszkeséggel tölt el, hogy a 215 tag mellé plusz egyet is hozzászámolhatunk, ez a menekültek válogatottja. Olyan humanitárius gyűjtőközösség ez, amely a tekvandó által reményt és új perspektívát adhat a sokszor kilátástalan helyzetben élő embereknek. Ez a programunk, kiegészítve a menekültek paratekvandó-csapatával az egyik legszebb küldetésünk, amely más nemzetközi sportági szövetségeket is hasonló humanitárius és esélyteremtő lépésekre inspirál” – mondta az elnök.

A tekvandó tehát az egyik leghatalmasabb globális sportág, de a tradicionális sikernemzetek mellé épp ennek a terjeszkedésnek köszönhetően egyre több náció zárkózik fel. Az éremgyűjtők sorába ott vagyunk mi, magyarok is. A Márton ikrek, Viviana és Luana egy tavaly őszi interjúban meséltek álmaikról. Úgy gondolkodnak, hogy a 2028-ban Los Angelesben rendezendő olimpián vélhetően a 67, illetve a +67 kilogrammos kategóriát célozzák majd meg.

„A legnagyobb álmunk, hogy ugyanazon az olimpián mindketten ott álljunk majd a dobogón, ez csodálatos lenne. Szerintem a legjobb úton haladunk efelé, mindennap ezért dolgozunk, és élvezzük az ehhez vezető utat” – mondta Márton Viviana, aki tavaly október végén második lett a Vuhsziban rendezett „nagy világbajnokságon”, majd nem sokkal később a nők számára kiírt egyenlítői-guineai vb-n aranyérmet nyert. Márton Luana pedig mindkét 2025-ös viadalon világbajnok lett váltósúlyban, így nem is csoda, hogy az idén januári Nemzeti Sport Gálán az MSÚSZ tagjai őt választották meg az év női sportolójának.

Nemcsak nekünk, magyaroknak jelent új korszakot a Márton ikrek megjelenése a tekvandóban, Viviana párizsi olimpiai bajnoki címe, illetve ikertestvére, Luana világbajnoki aranyai is akkora feltűnést keltettek a sportágon belül, hogy többféle globális szakmai elismerést is kiosztott már nekik a WT.

„Fantasztikus párost alkotnak ezek az ifjú hölgyek. Nagy alázattal és hatalmas munkabírással teszik a dolgukat. Tisztelettel gondolok rájuk, Vivianától egy nekem dedikált képet is őrzök az irodámban” – mutat a fotóra az elnök.

„Úgy vélem, ha ilyen töretlenül halad az útjuk, történelmi pillanatok szemtanúi is lehetünk néhány éven belül: mindkét Márton nővér érmes lehet a Los Angeles-i olimpián” – zárta szívünknek kedves gondolatokkal az interjút Csue Csung Von elnök.