Gyertyás: Ahogy közeledett a fogyasztás és a verseny, egyre jobban sikerült megélnem a jelent

– Amikor pénteken találkoztunk, épp a fogyasztás legnehezebb fázisában volt. Megérte a sok szenvedés?
– Sajnos igen – mondta nevetve Gyertyás Róza a Nemzeti Sportnak –, pedig megfogadtam, hogy ez lesz az utolsó, soha többet nem vállalom be ezt a fogyást. De ezt a fogadalmat azt hiszem elrontottam, nem fogom teljesíteni egy ilyen eredmény után. A hét elejéig csak túl akartam lenni az egészen, de ahogy közeledett a fogyasztás és a verseny, egyre jobban sikerült megélnem a jelent.

– Készült az ellenfeleire?
– Mindig csak a reggeli után nézem meg, kivel harcolok, és ha továbbjutok, akkor foglalkozom a következő riválissal. Az első körben úgy voltam vele, jó lett volna egy bemelegítőmeccs, ez nem az volt, de lehetett volna sokkal rosszabb is. Azt éreztem, most muszáj nyerni, kiadtam magamból mindent az összes meccsen.

– A mongol riválisával több mint nyolc percet harcoltak, aztán szinte pillanatokon belül következett a következő összecsapás. Hogy bírta?
– A mongol ellen többször is azt éreztem, hogy felkelni alig bírok, és hogy agyon fog nyomni, ebben a helyzetben viszont a tömeg, és az ismerős hangok, amiket kihallottam belőle óriási energiát adott. Igyekeztem a német ellen is a nyolc között, ahogy a melegítőterembe értem, hárman gyúrták a kezemet, valaki kapásból kérdezte milyen italt kérek, de addigra elfáradtam.

– Akkor jól jött a két óra pihenés a bronzmeccs előtt?
– Persze, így volt időm újra felszívni magam.

– A vb előtt készült önről egy fénykép, ahogy egy linzert harap, mintha érem lenne. Az igazi éremmel készült már?
– Tényleg, ez még elmaradt, de remélem ezek után lesz egy linzeres szponzorom!