Ez nem az enyém, hanem a miénk – Vogel; Két magyar bajnoki aranyéremmel elégedett vagyok – Kopasz

„A hétvégi országos bajnokság után azt mondhatom, még nem kerültem csúcsformába. Ötszázon és ezren is mentem egy-egy jó pályát, bár az utóbbi alatt nem volt olyan könnyed a mozgás, mint reméltem, szerettem volna. Az időeredményem nem lett jó, igaz, ebbe az erős szembeszél is szerepet játszott. Maximalista vagyok, a két magyar bajnoki aranyéremmel elégedett vagyok, a formámmal nem, de azért nem olyan rossz, amit jelenleg tudok” – nyilatkozta lapunknak a K–1 1000 méteren olimpiai címvédő Kopasz Bálint. A Graboplast Győri VSE klasszisa arra készül, hogy a vb-n K–1 ötszáz méteren indul, ami azonban nem olimpiai szám.

A második világháború előtt, az 1920–1930-as években nagy sikereket elérő magyar sportolók életrajzában – nagyságukat ezzel is bizonyítandó – gyakran bukkan fel az 1923-as göteborgi kisolimpián nyújtott teljesítményük. Az elnevezés jól hangzik, fajsúlyos viadalra utal, ugyanakkor rendre a levegőben lógva marad, merthogy hátterét, létrejöttének körülményeit, okát már nem taglalják az írások. A kérdésre, vajon szakmailag valóban olimpiai minőséget képviselt-e a svédországi viadal, hogy az ott felmutatott eredmények magasabb szintre emelhették-e a mérlegre tett sportoló pályafutását, Népsport mellékletünkben találják meg a választ.