A WADA keddi tájékoztatása szerint a minták a 2015-ben felfüggesztett moszkvai laborból származnak, és bizonyítottan nem manipulálhatták őket utólag.
A WADA azokkal a „következetlenségekkel” összefüggésben indított vizsgálatot, amelyeket a moszkvai laboratórium év elején átadott elektronikus adatainak vizsgálata során fedezett fel.
Egy évvel az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) felfüggesztésének megszüntetése után tehát ismét fennáll a veszélye annak, hogy a RUSADA működését nem megfelelő kategóriába sorolja a WADA, amely januárban jutott hozzá a moszkvai laboratórium adatbázisához. Ebben az esetben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) akár ki is tilthatja a tokiói olimpiáról Oroszországot.
A RUSADA-t és a moszkvai labor működését 2015 végén függesztették fel, mivel a WADA az év novemberében nyilvánosságra hozta illetékes bizottságának vizsgálati jelentését, amely megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott. Egy évvel később a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták. A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.
Az orosz sportolók a 2016-os, riói olimpián még elkerülték a teljes kizárást, a pjongcsangi téli játékokról ugyanakkor már kitiltották Oroszországot, és sportolóinak külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez. Aki ezt megkapta, csak semlegesként, olimpiai zászló alatt vehetett részt a versenyeken.
Jurij Ganusz, a RUSADA vezetője októberben azt jósolta, hogy Oroszországot kizárják a 2020-as tokiói nyári, valamint a 2022-es pekingi téli olimpiáról is. Egy hónappal korábban Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke is hasonlóan vélekedett.
Harmincnégy kínai doppingeset volt még 2024-ben
