NS Hosszabbítás: Hegyek közt az otthona

Bár Magyarország távolról sem a hegymászók paradicsoma, éppenséggel magyar az a hegymászó, aki – talán egyedüliként a világon – mind a hat híres-hírhedt alpesi északi falon feljutott a csúcsra a klasszikus útvonalon.

A Piz Badile, a Grosse Zinne, az Eiger, a Matterhorn, a Petit Dru és a Grandes Jorasses mind-mind az európai hegymászás legendás terepe, Salamon Márk pedig öt éven belül meghódította valamennyit, ráadásul egyedül, társ és segítség nélkül, a klasszikus útvonalon, vagyis amelyen az első megmászók is haladtak.

Hogyan jutott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen térképésznek tanuló, majd ösztöndíjjal Innsbruckba kerülő Salamon Márk a csúcsok közelébe, miért egyedül támadja a sziklafalakat, mit tart veszélyesnek és vállalható kockázatnak, s kik a példaképei a hegymászás történetének legnagyobb alakjai közül?

Ezekre a kérdésekre is választ kap a Nemzeti Sport szombati, Hosszabbítás című mellékletében megjelenő interjúból.

És még olvashat arról is, hogy…
– miként került Frankfurtba Détári Lajos azután, hogy Barcelonába és Monacóba vágyott.
– mi köze egymáshoz a kiegyezés évének, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásának és Magyarország legrégebbi sportolási célra épített tornacsarnokának. Sopron egyik ékkövében, az 1867-ben felépített Papréti Tornacsarnokban jártunk.
– vajon csak a balszerencse gátolta meg abban Felipe Massát, hogy a bajnokok sorába lépjen. Mérlegre tettük a Formula–1 pilótamezőnyétől a hétvégi Abu-dzabi Nagydíjon búcsúzó brazil pilóta pályafutását.
– a Budapesti Olimpiai Mozgalom alapítójának, a 2024-es budapesti olimpiai pályázat nagykövetének, Szalay-Berzeviczy Attilánakükapja, Berzeviczy Albert több más funkciója mellett egyik motorja volt a Magyar Olimpiai Bizottság 1895-ös megalapításának.