A 2036-os olimpiát célozza meg a női rögbicsapat

Több mint négy évtizede, 1983-ban alapították az esztergomi rögbicsapatot, amely egy évtizeddel később vette fel az Esztergomi Vitézek nevet. A klub először az 1998–1999-es bajnokságban végzett az első helyen, azóta pedig 17 alkalommal nyerte meg a bajnoki címet, ezzel Magyarország legeredményesebb egyesülete a sportágban. Legutóbb 2024-ben szereztek bajnoki címet, míg idén a második helyen zártak a sportág klasszikus, 15 fős változatában. 

A rögbinek ugyanis több szakága is létezik, így az úgynevezett 7-es (hét fős) rögbi is, amely 2016 óta az olimpiák programjában is szerepel, ahol nemcsak a férfiak, hanem a hölgyek is összemérik erejüket. 

„Két évtizede idehaza már a női bajnokságot is megrendezik, de csak a hetes szakágban – árulta el Koller Zoltán, az Esztergomi Vitézek alelnöke. – Sajnos nincs annyi játékos Magyarországon, amennyivel a másikat is érdemes lenne játszani. Jelenleg nyolc klub vesz részt a küzdelmekben, ennek legalább a duplájára lenne az ideális.”

A női szakágban is meghatározó szerepet tölt be a klub: az elmúlt három évben egyaránt az Esztergomi Vitézek szerezték meg a bajnoki címet, miközben a női válogatott gerincét is nagyrészt az ő játékosaik adják. A nemzeti csapat jelenleg az Európa-bajnokság második vonalnak számító Trophy-csoportban szerepel, amelynek 12 résztvevőjéből az első kettő jut fel az első osztályba, a Championship-csoportba. Legutóbb a mieink a harmadik helyen zártak, azaz éppen csak lemaradtak a feljutásról.

„Az elsődleges cél természetesen az, hogy odakerüljünk az európai elitbe. Erre van is komoly esély, hiszen jelenleg a női 7-es a legdinamikusabban fejlődő szakág idehaza. Persze, ahhoz, hogy fel tudjunk zárkózni a kontinens élmezőnyéhez, sok mindenre szükség van. Klubunk például tapasztalatszerzés céljából nem csak a magyar, hanem a cseh nemzeti bajnokságban is indul. Azt tudni kell, hogy őket jelenleg jóval magasabban jegyzik, de nem óriási a különbség. A cseheknél két bajnokságot is rendeznek: van az úgynevezett Topliga, ahol csak a legjobb nyolc indulhat, illetve van az Open, ahová bárki benevezhet. Nos, ez utóbbit idén sikerült megnyernünk, míg az előbbiben a harmadik helyen zártunk. De az is elengedhetetlen, hogy a csapat stábjába is bevonjunk külföldi szakembereket. A huszonkét fős keretünk mellett jelenleg kilenc fős stáb dolgozik, de a továbbiakban dél-afrikai, francia és angol edzők is bekapcsolódnak a munkába.”

A klub és a Magyar Rögbiszövetség célja, hogy a magyar női válogatott kijusson a 2036-os nyári olimpiára. Ennek érdekében nyújtottak be pályázatot a MOL–Új Európa Alapítványhoz, amely támogatást is nyert.

A MOL–Új Európa Alapítvány öt kiemelt támogatási területének egyike a sport. Jelen van a tehetségek felfedezésében és fejlesztésében; díjjal ismeri el a szakmailag és emberileg is kiemelkedő, a tanítványaik által példaképnek tekintett edzőket. Partnerei diáksportot és tömegsportot szervező, a mindennapi mozgást népszerűsítő szervezeteknek. Felkarol a karrierjük elején járó, ígéretes fiatal sportolókat és támogatja őket a felkészülésben, versenyzésben. Hozzájárul a magyar sportélet számos patinás múltú műhelyében zajló munkához, a szakmai képzés csúcsát jelentő Testnevelési Egyetemtől kezdve szakági szövetségekig és sportegyesületekig. Segít számos kiváló élsportolót, akik rendkívüli teljesítményeikkel egy ország elismerését vívták ki maguknak. Teszik mindezt a sportágak széles skáláján, legyen az például úszás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, sífutás, ultrafutás, labdarúgás vagy jelen esetben éppen a rögbi.

„Hogy legyen esélyünk kijutni egy olimpiára, ahhoz Európa első öt-hat csapata közé kell tartoznunk. Ehhez mindenképpen növelnünk kell a hazai utánpótlásbázist. Esztergomban már sikerült elérnünk, hogy iskolai szinten, a testnevelésórákon tanítsák a gyerekeknek a rögbit. Ezt szeretnénk a régióra is kiterjeszteni és a lányok mellett a fiúkat is minél jobban szeretnénk bevonni a programba” – mondta Koller Zoltán, a klub sportigazgatója.