Pokoli hőség, izgalmak, helycsere a legvégén

Pokoli hőség volt és pokoli küzdelem. A hőmérséklet kint 43 Celsius-fok, az autóban 60 körüli. Tikkasztó. Egyesek (például Miroslav Zapletal és Szalay Balázs) szerint viszont normális. Akik sivatagi versenyzésre adják a fejüket (és ők ketten számtalanszor megjárták a Dakart), számolniuk kell azzal, hogy olykor bizony forróságban kell száguldani.

Hogy ebbéli tapasztalatából kovácsolt-e előnyt Zapletal vagy sem, nehéz lenne megmondani, tény azonban, hogy roppant gyors volt. De annyira, hogy az addigi éllovas Fazekas Károly és a mögöttük autózó Szalay csak ingatta a fejét. Zapletal először nyert Gyulán és kimondhatatlanul boldog volt tőle, attól meg még inkább, hogy növelni tudta az előnyét a magyar bajnoki összetettben.

„Sajnos nem bírtunk Zapletallal. A második és negyedik szakaszon olyan gyors volt, hogy nem is értettem, miként csinálja. Mindkétszer mintegy fél percet vert ránk, miközben mi úgy éreztük, hogy nagyon gyorsak vagyunk. Eléggé el vagyok kenődve” – vallotta be Fazekas, aki szeretett volna valamicskét faragni az összetettbeli hátrányából a csehvel szemben.

Szalay Balázs és Bunkoczi László a Selyemút-ralin kiharcolt második hely adta magabiztossággal érkezett meg Gyulára, no meg annak tudatában, hogy az előző három futamon nem volt náluk gyorsabb ezeken a pályákon. Szombaton azonban kaptak egy defektet, s ezzel odalettek a győzelmi álmok.

„Noha nemigen volt esélyünk a végső győzelemre, egyrészt a defekt miatt, másrészt mert Zapletal nagyon gyors volt, azért élveztük a versenyt, egy-két szakaszon mi is nagyon gyorsak voltunk” – mondta Szalay.

A magyarok közül a Lónyai Pál, Garamvölgyi Zoltán kettős volt a harmadik legjobb (ez abszolútban a hatodik helyet jelentette), amely pályafutása egyik legjobb versenyét teljesítette.

„A motorgondokat megoldották a fiúk, feltámasztottak egy halottnak hitt erőforrást, amellyel utóbb olyan ellenfelekkel sikerült meccselnünk, akikkel korábban sohasem. Ment az adok kapok, és mi nagyon élveztük, szeretjük a kiélezett helyzeteket, amelyekben dolgozni, küzdeni kell” – mondta Lónyai.