A testépítés imádott alapelvei: kitartás, alázat, tudás, szépség, nőiesség

Mikor kezdte a testépítést?

Tizenhét éves koromban, vagyis idén tíz éve. Korábban versenyszerűen kézilabdáztam, de a konditermek világát már akkor közelebb éreztem magamhoz. Mindig odafigyeltem az étkezésemre, és az is vonzott, hogyan érhetem el a nekem tetsző alakot. Ez az a sport, amiben minden benne van: kitartás, alázat, tudás, szépség, nőiesség.

Mondják, hogy a versenysport a legegészségtelenebb munka. Ezzel egyetért?

Szép, hangzatos jelző, de egy versenyzőt nem az eredményei tesznek naggyá. A tapasztalatból és a hibáimból fakadó építkezés segít a folyamatos fejlődésben, fontosnak tartom, hogy ezekkel példát mutassak. Például egész évben tisztán étkezem, persze ez nem azt jelenti, hogy robot vagyok és sosem „eszem félre”, természetesen velem is előfordul. De örülök, hogy sikerült megtalálnom az egyensúlyt ebben is. Évekkel ezelőtt voltak gondjaim e kérdésben, aztán felismertem a hibáimat, és tanultam belőlük. Míg az edzés valódi szerelem, amit nemcsak felkészülés előtt végzek, hanem egész évben, és mindig a céljaimhoz igazítom. Igazodom a testem jelzéseihez és nem ragaszkodom mindenáron berögzült szokásokhoz.

Személyi edző Budapesten. Kezdőkkel vagy profikkal dolgozik?

Egyformán segítem a kezdőket, a haladókat és a profikat. Vannak versenyzőim és hobbiszinten edzőterembe járó vendégeim is. Nem teszek különbséget köztükt, igyekszem mindenkiből kihozni a legjobbat.

Az első és legfontosabb az anamnézis felvétele, lényeges, hogy tisztában legyek az aktuális edzettségi szinttel, alapvető életviteli, étkezési szokásokkal és természetesen a teljesítendő céllal. A közös munka elején igyekszem kialakítani a bizalmat és őszinteséget a sportoló és köztem, tapasztalataim szerint erre a két tényezőre van szükség, hogy az együttműködés hosszú távú és sikeres legyen. Mind a versenyzésben, mind a munkámban igyekszem a maximumot nyújtani és folyamatosan képezni magam. Fél gőzzel semmit sem érdemes csinálni, mert csak sikertelenséghez vezet. Éppen az interjú előtt nagyon rossz állapotban voltam, a körülöttem lévő emberek mind lebetegedtek, és engem sem került el a vírus… Itt meghúztam a határt, tapasztalt sportolóként inkább hátraléptem egyet, mint hogy nagyobb baj legyen.

Jól döntöttem, mára teljes mértékben meggyógyultam és folytathatom a munkát. A színpad megvár, az egészség az első.

Folyamatosan sikerült fejleszteni a hiányosságaimat és a lelkesedésem töretlen volt. Az a fajta sportoló vagyok, aki mindig magasra teszi a mércét és addig nem nyugszik, ameddig nem éri el a célt.

Fotók: Garamszegi Péter

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!