Tudnunk kell, mikor elég

Hajtjuk magunkat, a nap közben felgyülemlett stresszhatást kifutva, -kerékpározva, -súlyzózva. S ha ma ennyire simán ment, miért ne tennénk rá egy lapáttal holnap? Vajon meddig zsigerelhetjük ki a testünket, meddig növelhetjük vagy tarthatjuk fenn az edzésadagok nagyságát anélkül, hogy kárt okoznánk a szervezetünknek?

Az egyszeri szabadidősportoló gyakran internetről letöltött edzésterv alapján készül a célként önmaga elé állított versenyre, s már-már belesántul, belerokkan, de akkor is teljesíti az előírt edzésadagot.

„Valamiből mindenkinek ki kell indulnia, úgyhogy az internetes edzéstervek bizonyos szinten alkalmazva hasznosak, de irreális azt várni tőlük, hogy mindenkinek egyaránt, hosszú távon is célravezetők – mondta dr. Kiss Marianna, az Országos Sportegészségügyi Intézet vezető sportorvosa. –

Fel kell ismernünk azokat a pontokat, amelyeken már nem illeszkedik a mi testünk igényeihez, hiszen nem mindenkinek egyforma a terhelhetősége, a regenerációs hatékonysága.”

Az aluledzés szindróma nem szokott problémás lenni, a túledzés szindróma veszélyesebb – és a szabadidősportolók körében is éppolyan gyakran fordulhat elő, mint az élsportolók között. Az élsportolót főleg a teljesítmény motiválja, a szabadidősportolót a testi-lelki jólét, a sport közben felszabaduló boldogsághormonok hajtják, ráadásul nem is mindig van vele edző, hogy rászóljon, ha túlteljesítette a napi adagot, ha a mozgása már nem ideális.

„A szabadidősportoló is hajlamos túlhajtani magát – szögezte le dr. Kiss Marianna. –

Túledzettséghez vezethet, ha valaki a regenerációban elmarad, nem tudja pótolni mindazt, amit elhasznál a szervezete, vagy túl sokat edz ahhoz képest, mint aminek az elvégzésére képes a teste. Felléphetnek ilyenkor mozgásszervi vagy anyagcserezavarok egyaránt.

Mozgásszervi jel, ha az izomfájdalmak gyakrabban jelentkeznek, sűrűbbek az izomlázszerű panaszok, az izmok, inak környéki fájdalmak. Ilyenkor a terhelés átmeneti csökkentését, egyfajta aktív pihenést javaslunk alternatív testmozgással. Az edzésmenetbe másfajta testmozgást vagy egy könnyebb napot, esetleg pihenőnapot javasolt beiktatni. Bizonyos anyagcsere- és hormonális változások hatására hangulatváltozás, alvászavar, álmatlanság léphet fel. Emelkedik a nyugalmi pulzusszám és a vérnyomás. Végső esetben akár emésztési zavart is tapasztalhatunk. Bizonyos eltérések a vér laborvizsgálati értékein is megmutatkoznak. A vesefunkció megváltozik, ismételt nagyobb terhelést követően a vizeletben megjelenhet vér vagy a fehérje is. Ilyen tünetek esetén orvoshoz kell fordulni. Az általános vizsgálatok mellett azt is érdemes kivizsgálni, hogy nincs-e az immunrendszert lefogó, lappangó betegség a háttérben, fogászati, gégészeti, urológiai góckutatást végezni.”

A doktornő óv attól, hogy a naponta óriási mentális stresszel megküzdők, hasonló nagyságú, extrém fizikai megterheléssel próbálják kompenzálni a feszültséget. A közepes intenzitású sportolás is elegendő ahhoz, hogy feltöltődjünk és az általános fittségünket megőrizzük.

A budapesti sportorvosi centrum vezetője szerint célravezető, ha a szabadidősportoló az edzéstervét jól dokumentálja, s az edzésnapló mellett étrendi és alvásnaplót is vezet, amelyben rögzítheti étkezései számát, idejét és összetételét, emellett az alvásmennyiségét, nyugalmi pulzusszámát (10 perc nyugodt ülés, fekvés után mért pulzusszám). Így a túledzettség gyanúja – közérzeti változás, teljesítményromlás – esetén könnyen vissza tudja keresni, hogy mikor, milyen terhelés mellett mi billenhetett ki, mi csúszhatott el.

„Ilyenkor már tanácsos edzőt fogadni, olyan szakembert, aki személyesen tud velünk foglalkozni, és azután meg tudja mondani, megfelelő-e a technikánk, lehet-e gazdaságosabban végezni a futó-, kerékpározó-, evező-, súlyzózó- vagy teniszmozgást. Jó technikával sportolva nemcsak a teljesítményünk és maga a sportélmény javul, de az egészségünket is könnyebb megőrizni.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!