Már hosszú idő óta hangoztatjuk, hogy milyen erőssé vált a női 100 méteres gátfutás mezőnye. Tokióban ennek ismét szemtanúi lehettünk. Gyakorlatilag gond nélkül fel tudtunk sorolni tíz olyan klasszist, akinek a világbajnoki címe nem, vagy csak minimális meglepetést okozott volna. Mivel a fináléba nyolcan juthattak csak be, ezért közülük ketten mindenképp hoppon maradtak (Ackera Nugent éy Alaysha Johnson).
Egy ilyen mezőnyben kellett Kozák Lucának bizonyítania. A sok nagy név közül a harmadik elődöntőben a címvédő Danielle Williamshez, a 2025-ös ranglistát 12.17-tel vezető Masai Russellhez és a 60 m gátas világrekorder Devynne Charltonhoz „volt szerencséje”. Jól kapta el a rajtot, de a hetedik gáton hibázott, így a negyedikről visszacsúszott az ötödik helyre.
KOZÁK FUTÁSA
„Ha nem is volt országoscsúcs-tempó, de a negyedik hely és az idei legjobb idő elérése benne volt. Szerencse, hogy a közeljövőben semmi nem lesz itt Tokióban, mert én ide biztosan nem jövök el még egyszer” – utalt a 2021-es tokiói olimpián történtekre Kozák Luca, amikor szintén a 9-es pályán futva kiesett.
A 29 éves versenyző próbálta magát függetleníteni a négy éve történtektől. Sokkal frusztrálóbbnak tartja, hogy szinte végig jó formában volt a szezonban, de a 12.75 és 12.85 közötti időből most nem jött ki egy még jobb.
„Nyilván nem egy 12.50-es eredményre kell gondolni, de az egyénimhez közelire. Ahogyan közeledünk az év végéhez, úgy fogynak a lehetőségek, és kijön a stressz és a fáradtság. Az idén sokat hibáztam, így harmincéves korom előtt bevonzottam egy új félelmet, a hátszélben való futást. Az elejét most nagyon jól megcsinálom, de valahogy a vége nem állt össze idén. Ez most egy látványosabb hiba volt, ami kívülről is nagyon látszott. Két 13. helyem már volt, most a tizenkettőben szerettem volna lenni.”
A döntőben a svájci Ditaji Kambundji már a táv felére nagy előnyre tett szert. A világcsúcstartó Tobi Amusan nagyon jött rá a végén, de már nem tudta utolérni a 12.24-es nemzeti rekorddal diadalmaskodó riválisát. A bronzérmes az amerikai Grace Stark lett. Saját magához képest az olimpiai bajnok Masai Russellnek sikerült rosszul a futása, és a holland Nadine Visser is nagyobb reményekkel érkezett meg Tokióba, mint a 8. hely.
A DÖNTŐ
Az este egyik nagy kérdése az volt, hogy vajon Armand Duplantis augusztus 12-én, Budapesten ugrott világcsúcsa megéli-e 2026-ot? Ehhez annak kellett volna drukkolnunk, hogy ne járjon sikerrel 630 centin, de a sportszerűség mást diktált. A görög Emmanuil Karalisz mindent megtett, hogy megszorongassa őt – még a hat métert is átugrotta –, de ez a nap (is) Duplantisé volt. A súlylökő Ryan Crouser után ő is a harmadik vb-aranyát nyerte meg négy idényen belül.
A 25 éves szupersztár 630 centis kísérleteinél 50 ezer ember várta a csodát. Elsőre nem tudott kellőképp a léc fölé kerülni, másodikra ez már majdnem összejött neki, de harmadikra csak fent maradt a léc! Ez volt pályafutása 14. világcsúcsa!
Férfi 3000 méteres akadályfutásban a marokkói Szufián el-Bakkali és az etióp Lamecha Girma párharca sokat ígérő volt. Másfél körrel a vége előtt Girma megindult, de az utolsó körben el-Bakkali kikerülte őt. Az olimpiai és világbajnok innen meg szokta oldani, ám ezúttal nem számolt az új-zélandi riválisával. George Beamish szédületes sebességgel érkezett meg a végén és megnyerte az aranyérmet – úgy, hogy a selejtezőben felrúgták és rátapostak a fejére...
A 3000 AKADÁLY DÖNTŐJÉNEK VÉGE
Bemutatkozott a világbajnokságon Karsten Warholm, Miltiádisz Tentóglu és Grant Holloway is.
Kedden a három kalapácsvetőnk Halász Bence, Rába Dániel és Szabados Ármin mellett az előfutamokban a saját négyszázas országos csúcsát 44.55-re javító Molnár Attilát is láthatjuk elődöntőzni.