 |
| Az óriáskivetítők a helyükön, a székeket felszerelték, a fű zöld, az összesen közel 13 ezer négyzetméternyi Mondo-borítás gyors és rugalmas – már csak az atlétika világsztárjai hiányoznak, és kezdődhet az előadás (Fotó: Budapest 2023 Nonprofit Zrt.) |
„Ez egy emberektől elzárt, szennyezett ipari terület volt, most pedig egy csodálatos sportpark. Mi nemcsak a stadiont hívjuk Nemzeti Atlétikai Központnak, hanem az ezt körülvevő tíz és fél hektáros ligetet is. Egy csoda”– mondta a minap a Sportrádiónak nyilatkozva Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, és aligha túlzott, az augusztus 19-én kezdődő 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság központi helyszíne valóban csodaszámba megy.
A stadion helyén egykor a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, ismertebb nevén a VITUKI telepe működött, majd annak felszámolását követően az enyészet lett az úr a Ráckevei-Duna-ág IX. kerületi, ferencvárosi oldalán. A terület átformálása 2020-ban úgynevezett barnamezős beruházással kezdődött el, miután 2017 szeptemberében a Magyar Atlétikai Szövetség egy újonnan felépülő stadionnal megpályázta a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, majd 2018. december 4-én az IAAF bejelentette, hogy Budapest a befutó. Az új stadion építését 2020 decemberében kezdték el: előbb a VITUKI-toronyház bontásával, majd megindult a felülről diszkoszra, szemből koronára emlékeztető, acélszerkezetű létesítmény építése a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályázatgyőztes tervei alapján.
A Nemzeti Atlétikai Központ (NAK) legmagasabb pontjának elérése alkalmából tartott bokrétaünnepre 2022. október 28-án került sor (de ekkor avatták fel a stadiont a csepeli edzőközponttal összekötő, 168 méter hosszú Robinson hidat is), idén június 17-én pedig családi sportnappal adták át a nagyközönségnek az új sport- és szabadidőparkot, amely a vb után a magyar atlétika főhadiszállása és edzőközpontja lesz.
A vb főpróbájaként itt rendezték meg az idei, 128. országos bajnokságot is, a korábbi évek elenyésző nézőszámaival ellentétben ezúttal több mint 7500-an látták a helyszínen a viadalt. A vb-n ugyanakkor akár 35 ezren is összegyűlhetnek egyszerre, mert bár a stadion „alapüzemmódban” 15 ezer férőhelyes, szükség esetén további 20 ezer fő befogadására tehető alkalmassá az ideiglenes felső lelátó beemelésével.
Az elkészült versenypályán egyébként közel 13 000 négyzetméternyi gumiburkolatot, Magyarországon elsőként Mondo-borítást fektettek le, ami kevésbé nyeli el a lépések energiáját, ám mégis rugalmas marad – már csak az atlétákon a sor, hogy elkápráztassák a világot.
A NEMZETI ATLÉTIKAI KÖZPONT LÉTREJÖTTE – LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
(Az adatok forrása: Árvai Péter, a kivitelező konzorcium projektvezetője)
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. július 29-i lapszámában jelent meg.)
Itt járt a legenda, Mijaín López
Egy tizedre a világelittől – interjú Takács Boglárkával
A repülés szabadsága – interjú Magyari Sárával
Tanár fényképezőgéppel – Almási Lászlóra emlékezünk
Döbbenet: nem a világbajnok Verstappen lett az év legjobb F1-es pilótája
Női kézi Eb: Magyarország–Norvégia elődöntő
Hideg zuhany: újabb sztárpár jelentette be, 13 év után vége
BBC: Megkönnyebbültek a románok – egy csapásra elszállt minden bánatuk
Péntek 13: ez a három csillagjegy ma legyen különösen óvatos!
A balatonfűzfői gyárat szemelhették ki azok a külföldiek, akik Ukrajnának akartak lőszert gyártani Magyarországon
Jobbak voltak a norvégok, nem jutottunk be a döntőbe a kézi Eb-n
Így reagált Marco Rossi a vb-selejtezős sorsolás után
Pénteki sportműsor: ellenfeleket kap a magyar válogatott a vb-selejtezőre, magyar–norvég elődöntő a kézilabda Eb-n
Női kézilabda Eb: Szemerey és Márton Gréta sincs ott a norvégok elleni meccskeretben
A magyar válogatott ellenfeleket kap a 2026-os világbajnoki selejtezőn
