Örökzöld idézetek, legendás történetek – húsz éve halt meg George Best

„Ha a David Beckhamet körülvevő popkultuszt kereszteznénk Paul Gascoigne önpusztító életvitelével, nagyjából megkapnánk George Bestet” – fogalmaztunk 2021-ben a Képes Sportban, amikor az északír ikon születésének 75. évfordulóján tekintettünk vissza egy páratlan életútra és labdarúgói pályafutásra.

Gól, csajok, satöbbi – hetvenöt éves lenne George Best, az ötödik Beatle
Pontosan két évtizeddel Best halála után az egykori támadó legemlékezetesebb idézeteit gyűjtöttük össze:
- „1969-ben feladtam az alkoholizmust és a nőket. Ez volt életem legrosszabb 20 perce.”
- „Rengeteg pénzt költöttem piára, nőkre és gyors autókra – a többit elpazaroltam.”
- „David Beckham nem tud rúgni a bal lábával, nem tud fejelni, nem tud szerelni és nem lő sok gólt. Ezen kívül rendben van.”

- „Abbahagytam az ivást, legalábbis amíg alszom.”
- „Egyszer azt mondtam, hogy Gazza (Paul Gascoigne) IQ-ja kevesebb, mint a mezszáma, majd ő megkérdezte: »Mi az az IQ?«”
- „Maradona good, Pelé better, George Best.”
George Best minden idők egyik legtehetségesebb, legszórakoztatóbb és legikonikusabb labdarúgója volt. Észak-Írországból indulva 17 évesen mutatkozott be a Manchester Unitedben, ahol félelmetes cselezőkészsége, gyorsasága és gólérzékenysége miatt hamar közönségkedvenc lett.
Karrierje csúcspontját az 1960-as évek végén érte el: 1968-ban BEK-et nyert a Uniteddel, és elhódította az Aranylabdát is. A pályán zseni volt, a pályán kívül pedig korának első „rocksztár futballistája”: divatikon, médiasztár, akit óriási figyelem övezett.

Viszont hírnévvel járó életmódja – főként az alkoholproblémái – egyre inkább megtörték. Már a húszas évei végén kezdett lejtmenetbe kerülni, és bár még számos klubnál megfordult, korábbi szintjét már nem érte el.

Észak-Írország: George Best legendája, avagy egy zseni keserédes élete
Magánéletét és egészségét hosszú éveken át meghatározta az alkoholizmus, amely végül korai halálához is hozzájárult 2005-ben. Öröksége máig óriási.

| Született: 1946. május 22., Belfast |
| Elhunyt: 2005. november 25., London |
| Nemzetisége: északír |
| Sportága: labdarúgás |
| Posztja: támadó középpályás, szélső |
| Klubjai: Manchester United (angol, 1961–1974, 361 mérkőzés/137 gól), Jewish Guild (dél-afrikai, 1974), Dunstable Town (angol, kölcsönben, 1974), Stockport County (angol, 1975), Cork Celtic (ír, 1975–1976), Los Angeles Aztecs (amerikai, 1976, 1977–1978), Fulham (angol, 1976–1977), Fort Lauderdale Strikers (amerikai, 1978–1979), Hibernian (skót, 1979–1980), San Jose Earthquakes (amerikai, 1980–1981), Sea Bee (hongkongi, 1982), Hong Kong Rangers (hongkongi, 1982), Bournemouth (angol, 1983), Brisbane Lions (ausztrál, 1983), Osborne Park Galeb (ausztrál, 1983), Dee Why FC (ausztrál, 1983), Nuneaton Borough (angol, 1983), Tobermore United (északír, 1984) |
| Válogatottság: Észak-Írország (1964–1977, 37 mérkőzés/9 gól) |
| Kiemelkedő eredményei: BEK-győztes (1968), 2x angol bajnok (1965, 1967), 2x angol Ligakupa-győztes (1965, 1967) |
| Díjai, elismerései: aranylabdás (1968), Aranylabda-3. (1971), az Év labdarúgója (1968), angol gólkirály (1968) |








