FFT: A piálásnak nagy szerepe volt a sikereinkben – Ian Rush

Ízelítő a nagyinterjúból: Ízelítő a nagyinterjúból:

– Mennyi időbe telt, míg a liverpooli játékosok észrevették, hogy Everton-drukker? (Kira Milmo, London)
– Annyiba, amíg elkezdtem rendszeresen játszani ellenük, és a sajtó meg nem neszelte. Megjelent egy írás a sajtóban, és Phil Thompson, az az őrült vörös félrehívott, és azt kérdezte: „Ezeknek szurkolsz?”. Bár ez engem sohasem zavart abban, hogy gólokat szerezzek ellenük. Amikor négyet lőttem nekik a Goodisonban, épp bevonták a jogosítványom, és walesi haverom, Kevin Ratcliffe hordott kocsival. Haza kellett vinnie, ott ültem a mérkőzés labdájával a hónom alatt, és az Everton kapitánya volt a sofőröm. Elég sokat kapott aznap este a szurkolóiktól, amint hajtottunk ki a stadionból.

– Hogyan tudott fitt maradni annyi ivás közepette a nyolcvanas években? (Marc Milmo, Bucks)
– Az ivás kultúrája nagyon fontos volt a sikereink szempontjából, mert mindig együtt csináltuk. Néhányan tényleg eláztak, de másnap közös erővel edzettünk. Ha késtél, a játékosok, és nem a vezetők frocliztak. Ha hajnali ötig is ittál, tízre beértél, és végezted a futógyakorlatokat. Egy átivott éjszaka után sohasem kaptunk labdát, állandóan futnunk kellett. Sokan hánytak is, de aztán mehettünk haza aludni.

– Igaz, hogy a Liverpool csapata bunyóba keveredett az 1984-es BEK-döntő előtt? (Dan Taylor, New Jersey)
– Nem a csapat, hanem én és David Hodgson. Izraelbe utaztunk, ahol David és én kiélveztünk egy görbe estét, lementünk a bárba. Ittam egy keveset, és amikor egyszer félrenyeltem, David azt hitte, hogy megütöttek, és azt kiabálta: „Ki ütötte meg a barátomat?”, mielőtt földhöz vágott volna néhányat. A következő, amire emlékszem, hogy mindketten osztjuk a pofonokat. A játékostársaink leléptettek engem és Davidet, másnap pedig kis zűrbe keveredtünk a menedzsmenttel.

– A Juventusnál töltött idő siker vagy bukás? (Barry James, Carlisle)
– Nagyon kevés gólt lőttem egy átalakulás alatt álló csapatban, a szurkolók többet vártak. Egyszer azt mondta nekem Platini, hogy rosszkor érkeztem egy jó csapatba, és ezzel egyetértek. Szerettem volna több gólt lőni, de az én akkori szempontomból nézve ez is sikernek számított. Gyerekként mentem Olaszországba, és férfivá váltam ott. Ha maradtam volna, több gólt lőttem volna, de másként alakult.

A teljes interjú elolvasható a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!