NHL: „Ha csak lézengsz és nem tartod a lépést, le fognak hagyni”

SZŰCS ANDRÁSSZŰCS ANDRÁS
Vágólapra másolva!
2018.10.05. 16:20
null
Kyle Dubas (balra) és Brendan Shanahan újszerű elképzelések mentén építkeznek Torontóban (Fotó: Getty Images)
Négy éve vette át a Toronto Maple Leafs irányítását Brendan Shanahan, aki immár másodszor alakította át a szervezetét, de ugyanazon elvek mentén, amelyek a jégen is sikereket termelnek.


Így is lehet. 2005-től 2014-ig a Toronto Maple Leafs volt az NHL legértékesebb franchise-a a Forbes szerint, ám mivel a csapat 2004 és 2013 között nem jutott be a rájátszásba, utolérte a végzete abban a tekintetben, hogy letaszították a trónról, így az amerikai gazdasági magazin rangsorában már a New York Rangers vezet.

Alapvető az anyagi háttér természetesen, de az is látszik a fentiekből, hogy szoros összefüggésben van a szakmai, jelen esetben jégkorong-teljesítménnyel, így az sem lehet meglepő, hogy a playoffmentes évek után nagytakarítást végeztek a klubházban, és hogy, hogy nem 2014-ben új elnököt neveztek ki a klub élére.

Ő lett Brendan Shanahan, a háromszoros Stanley-kupa-győztes, olimpiai és világbajnok – így a 28 tagú Triple Gold Club tagja –, Kanada Kupa-győztes és világkupa-ezüstérmes egykori balszélső, akit beválasztották az NHL valaha élt száz legnagyszerűbb játékosa közé. Ám sportvezetőnek sem rossz, napjainkban vezeti vissza a Toronto Maple Leafset a világ tetejére.

75 helyett 32 éves GM

Amikor négy éve elfogadta a Toronto ajánlatát, nem kisebb szervezetet hagyott ott, mint magát az NHL-t, aminek a játékosbiztonságért felelős igazgatójaként dolgozott – közmegelégedésre. Tudniillik a munkába állása előtt csak úgy repkedtek a bodicsekek jobbra-balra, szaporodtak az agyrázkódások meg egyéb sérülések, és miközben az NFL-t már perelték az agyszivacsosodást okozó ütközések miatt, a világ legjobb jégkorongbajnoksága nem tartott sehol. Ám jött Shanahan, gatyába rázta az osztályát, a laikusnak és a Stanley-győzteseknek egyaránt kiváló magyarázó videókkal látták el a vitás esetek döntéseinek indoklását, a büntetési tételekkel és az instrukciókkal egyszerre szorítva vissza a barbár tetteket és oktatva a mezőnyt.

Öt évig dolgozott a ligaközpontban, aztán Torontóban visszaállt a „világos oldalra“. 45 éves volt akkor, és Torontóban körbebástyázta magát az NHL legnagyobb koponyáival, így lett például közvetlen beosztottja egy évvel később Lou Lamoriello, aki korábban öt Stanley-kupa-döntős keretet rakott össze, hármat meg is nyert, miként világkupát is, járt olimpián és már beválasztották a Hírességek csarnokába. Ők ketten láttak neki a Leafs újra összerakásának, hogy ne csak azzal dicsekedhessen a klub, hogy évekre előre eladott minden jegyet az immár Scotiabank Arenának hívott csarnokba, hanem, hogy nyerni is képes.

Láthatóan sikeresen dolgoztak, mert a Toronto győzelem/vereség mutatója látványosan javult, az alapszakasz-helyezések is, így a legutóbbi két idényben már playoffozott a csapat, amely a 2016-os draft 1/1-es választottja, Auston Matthews révén megszerezte az újkor egyik legnagyobb tehetségét is, aki köré felépíthető új sikercsapat. Ám ő egyedül nem elég, amivel Shanahan abszolút tisztában volt, és dolgozott is a háttérben. Így amikor az idén 75 éves Lamoriello szerződésében eljutottak addig a pontig, idénig, amikor dönteni kellett, hogy a veterán általános igazgatóként folytatja-e, akkor az elnök úgy határozott: köszöni, amit Lamoriello tett, ám ideje a következő lépés megtételének. Ez lett a 32 éves Kyle Dubas előléptetése általános igazgatóvá.

Nő az egyik legfontosabb pozícióban

Dubas ugyancsak 2014-ben érkezett Torontóba, és tavaly már bejelentkezett érte a Colorado Avalanche, de a Leafsnél azt sem engedték, hogy meghallgassa az ajánlatot – Shanahannek ugyanis terve volt vele – miként az egész Leafsszel is van: ezt hívják a terv szó angol megfelelője, a „plan“ és az elnök nevéből összetársítva Shanaplannek. Ez a legmodernebb ideákat takarja, innovatív megoldásokat és a kétkedő hangok teljesen figyelmen kívül hagyását.

Döntéseket kell hozni – mondta idén nyáron. Ha most nem tettem volna, akkor kockáztattam volna, hogy Lou, Kyle és Mark Hunter igazgatóhelyettes is távozzon, amikor lejár a szerződése. Nem volt reális, hogy mindhármukat megtartsuk, mert ha az NHL-ben és kivált Torontóban jól dolgozol, akkor más klubok is hívni fognak. Valószínű volt, hogy bármelyiküket is választom következő igazgatónak, elveszítem a másik kettőt. De azt néztem, mit nyerhetünk, nem pedig azt, hogy mit veszíthetünk.“

Lamoriello és Hunter sem marad, ellenben Dubas az NHL második legfiatalabb GM-je lett az Arizonában dolgozó 29 éves John Chayka után – ám ez nem tartotta vissza attól, hogy rendesen átszervezze a Toronto főnökségét. A mellékelt info-grafikánk csak a Leafs szervezeti felépítésének a csúcsa, a számos különálló, de össze is függő alegységrendszer összesen 82 főt számlál: ebből az első számú személy Shanahan, a második Dubas – kb. az ötödik pedig Hayley Wickenheiser, az NHL legmagasabb pozícióba szerződtetett hölgye.

Mike Babcock vezetőedző és Hayley Wickenheiser igazgató egy szakmai húron pendül (Fotó: Toronto Sun)
Mike Babcock vezetőedző és Hayley Wickenheiser igazgató egy szakmai húron pendül (Fotó: Toronto Sun)

A fehér férfiak és a többiek

Még Észak-Amerikában is hullámokat vert, hogy az egyik major liga egyik legnagyobb klubja hölgyet igazolt fontos munkára. Na most ez a hölgy nem akárki, hiszen négyszeres olimpiai és hétszeres világbajnok, nem mellesleg a svéd és finn férfiélvonalban is játszott 55 meccset, úgyhogy még a legnagyobb hímsoviniszta is kénytelen lenne elismerni, hogy ért a jégkoronghoz. Na de ez egy dolog, az meg egy másik, hogy az 1.4 milliárd amerikai dollárt érő Toronto Maple Leafs játékosfejlesztésért felelős igazgató-helyettese legyen.

A legjobb szakembereket keressük, ennyi – közölte Dubas. A kutatások azt mutatják, hogy minél jobban különböző emberekből áll egy szervezet, annál jobb döntéseket hoz és annál jobban működik általánosságban. Ha csak fehér férfiakat szerződtetnénk – és ezt fehér férfiként mondom –, akkor nagyon sok mindentől esnénk el, ami a szervezet fejlődési lehetőségeit illeti.“

Wickenheiser kinevezése előtt mindössze négy nő dolgozott főállásban az NHL 31 csapatánál, de a legközelebb a szakmához a korcsolyaoktatónak hozott Dawn Baird jutott – ugyancsak Arizonában. A sivatagban és a hoki Mekkájában, Torontóban haladnak tehát leginkább a korral, ott figyelnek a legkevésbé az életkorra, nemre, származásra, vallásra és más hasonló tényezőkre.

A Leafsnél ez olyannyira igaz, hogy Dubas a nagy nyári átalakításkor olyan internetes platformot hozatott létre, amiből száműztek mindent, ami nem a konkrét pályamunkához tartozott, még a neveket is. Így került a klubhoz egy másik hölgy, Noelle Needham is, aki ugyan játszott Minnesota állami egyetemén, de aztán semmilyen profi állása nem volt a jégkorongban – egyszer az alsóbb osztályú Chicago Steel hívta meg vendégedzőnek egy nyári táborába –, most viszont olyan pályamunkát küldött be, hogy Dubas szerződtette.

Ha csak lézengsz és nem tartod a lépést, le fognak hagyni közölte az egész folyamat atyja, Shanahan. Négy éve igazoltunk egy rakás szakembert, mire azt hallgattuk, hogy túl sok a szakács a konyhában, mindenkinek nagy az egója és sosem tudnak majd együttműködni. Aztán itt vagyunk most, évekkel később, és mindenki jajong, hogy miért változtatunk?“

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik