A Boston Red Sox története hetedik bajnoki címét ünnepelhette

A Boston negyedik mérkőzésen aratott győzelme Jon Lester, a Red Sox tavaly még rák miatt kezelt kezdő dobója (starting pitcher) nevéhez kapcsolható, mellette azonban kiválóan játszott Jonathan Papelbon és a nagydöntő legértékesebb játékosának választott Mike Lowell szerepét is ki kell emelni.

Papelbon az utolsó menetben három hibás ütésre (strikeout) kényszerítette Seth Smith-t, Powell pedig egy hazafutást produkált a záró szakaszban.

A massachusetsiek az első, az ötödik és a hetedik inningben szereztek egy-egy pontot, és ezzel 3-0-ra elhúztak. Brad Hawpe 3-1-re hozta fel a Rockiest, de aztán a Boston visszaállította a hárompontos különbséget (4-1).

A Colorado nagyon küzdött, nagyon akart, és a nyolcadik menetben 4-3-ra fel is jött, de Papelbon a végén öt outot harcolt ki, és a döntő során a harmadik save-jét produkálta (a save a vezetés sikeres megtartása a meccs végéig, és főként a closing pitcherhez kapcsolható statisztikai fogalom).

A Red Sox a négy mérkőzésen 29 hazafutást ért el, míg a Rockies csak tízet. A coloradói együttesen a finálé során egyszer sem lehetett érezni, hogy képes lenne legyőzni a Bostont.

A keleti parti metropoliszban Red Sox-szurkolók ezrei özönlöttek az utcára, de az ünneplés nem volt teljesen békés, mert bizonyos csoportok tagjai a fákra és a kandeláberekre másztak fel, majd kövekkel dobálták meg a rendőröket, és tüzeket gyújtottak az utcán. A Reuters a helyi WBZ-TV-re hivatkozva egy fejsérültről és 20 előállított személyről tesz említést.

A Boston legutóbb 2004-ben nyerte meg a World Seriest, s akkor az utcai események során a rendőrség paprikagázt is bevetett az oszlatásnál, illetve megölt egy diákot.

Ezt ebben az évben mindenképpen szerették volna elkerülni, ezért a zavargásoknak gyorsan elejét vették. ---- A