Vizes vb: „Az ideiglenes lelátókat száz százalékban újrahasznosítják”

A kiemelt beruházások kormánybiztosa a lapnak elmondta, hogy a vb lezárulta után a Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszerelik, mivel már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre.

„A hatezres lelátó elég lesz arra, hogy minden évben rangos nemzetközi versenyeket rendezzünk. Jövőre junior műúszó-világbajnokság, 2019-ben junior úszó-világbajnokság érkezik Budapestre, 2020-ban pedig az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát rendezik meg a Duna Arénában, amely 2024-ben majd a rövid pályás vb-nek ad otthont” – emlékeztetett Fürjes Balázs, aki szerint Budapest jelesre vizsgázott, remekül viselte az „olimpiai terhelést” a kisebb kellemetlenségek mellett.

„Az ideiglenes szerkezetekből semmi nem megy kárba, százszázalékos újrafelhasználást terveztünk: az elemeket a Hungexpo területére visszük, ahol P+R parkolóház épül a segítségükkel, ezáltal ösztönözve a személygépkocsis és a közösségi közlekedés közti váltást” – emelte ki Fürjes Balázs, aki hozzátette, a Dagály strandfürdő teljes felújítás után 2018 májusában nyílik meg a látogatók előtt, de a többi versenyhelyszínt már most használatba veheti a lakosság is.

A kormánybiztos rámutatott: a vb előmozdított olyan beruházásokat, amelyekkel Budapest szebb, jobb, élhetőbb város lett. Ami felépült, az itt marad: a Duna Arénát, a teljesen felújított Hajós Alfréd- és a Császár-Komjádi-uszodát a gyerekek úszásoktatására, a további versenyekre, szabadidős sportra is megnyitjuk – fogalmazott, hozzátéve, a közösséget szolgálja a főváros által felújított Margitsziget is vagy az az angyalföldi gátszakasz, amelynek a hiánya eddig komoly gondokat okozott az árvízvédelemben. A vb valójában arra adott alkalmat, hogy régi adósságokat törlesszenek és Budapesten egyébként is hasznos és hiányzó fejlesztéseket véghezvigyenek – emelte ki.

A költségekről elmondta: a szervezés kezdetén végzett számításaik szerint a legrosszabb esetben sem haladta volna meg a kiadások összege a költségvetés fél százalékát három éven keresztül. Erre pedig fedezetet nyújtott a gazdasági növekedés. A bevételi többlet segítségével képesek lettünk volna fedezni ezt az összeget úgy, hogy máshonnan nem kellett volna forrást elvonni - mondta a kormánybiztos. Hozzátette: a valóság pedig úgy hozta, hogy a világbajnokság a fenti tervezett költségnek csak a felébe került, a végösszeg az éves költségvetés negyed százaléka.

Szerinte csak az a kiadás minősül a vb költségének, amelyik a rendezvény nélkül fel sem merül és a vb után nem hasznosul, vagyis az ideiglenes, az esemény után elbontott eszközök, a szervezés és a megnyitó költségei. Ha így számolunk, a vb-hez szükséges befektetés évente az állami költségvetés 0,1 százalékát sem érte el, ami három év alatt összesen nagyjából 45-50 milliárd forint – fogalmazott Fürjes Balázs, aki szerint ez a befektetés jócskán megérte és bőségesen megtérül.