Kosár: Merkel Blanka serdülőként már a kadétok között is kiemelkedik
A diósgyőri kosárlabda-utánpótlás legnagyobb reménységeinek egyike Merkel Blanka, aki a miskolciak U14-es és U16-os csapatának is vezéregyénisége. A 2012-es születésű kiválóság serdülőként a két évvel idősebbek között is már alaposan letette a névjegyét ebben az évadban. Az alapszakaszban a kadétbajnokság leghatékonyabb játékosának bizonyult a 30,5-es teljesítményindexével, míg a szezonbeli átlagai is igencsak impozánsak: 17,3 pont, 10 lepattanó, 3 gólpassz, 4,1 szerzett labda, illetve 1 blokk. Ennek köszönhetően – nem meglepő módon – U14-es korúként már az U16-os válogatottba is rendszeresen meghívót kap a mostani idényben.
„Az már kisgyerekként egyértelmű volt számomra, hogy mindenképpen sportolni fogok, a kezdetben csak az volt a kérdés, hogy mégis milyen irányba induljak el – idézte fel a kezdeteket Blanka az Utánpótlássportnak. – A nagyobb testvéreim is sportoltak, a nővérem úszott, míg a bátyám focizott, de az, hogy én kosarazni kezdtem, nem pedig úszni, az annak köszönhető, hogy nagycsoportos óvodás koromban apukám beíratott a DVTK nyári kosaras táborába, és ott nagyon megtetszett a játék, az úszás meg nem annyira vonzott.
A tábor után első osztályos általános iskolásként elkezdtem járni a DVTK kicsiknek tartott edzéseire, ahol akkor Völgyi Péter tartotta az edzéseket, és onnantól kezdve a kosárlabda lett az egyik legfontosabb dolog az életemben.
Kicsiként hamar egyértelműnek bizonyult: ha nagy leszek, kosaras szeretnék lenni. Még most is úgy érzem, hogy ez egy lehetséges út számomra, de most már azt is látom, hogy ehhez mennyi mindennek kell összeállnia, ráadásul egy sérülés nagyon könnyen közbeszólhat bárkinek a karrierjében. Úgy gondolom, hogy eddig minden évben tudtam valamiben fejlődni. Folyamatosan értek pozitív megerősítések attól kezdve, hogy a legelején először bajnokságban játszhattam, majd a kicsiknek tartott jamboree-kon részt vehettem, vagy éppen az U11-es meccseken más csapatok edzői is megdicsértek; amikortól lehetett, én mindig játszhattam az idősebb korosztályokban is. Az első igazán elgondolkodtató, hatalmas pozitív megerősítést jelentő visszajelzés a 2024-es serdülő döntőn ért, amelyen számomra teljes meglepetésként bekerültem az All Star-csapatba is, méghozzá úgy, hogy akkor még csak U12-es korú voltam éppen. Szeretném, ha nagyon sokáig tudnék kosarazni, de mindez Isten kezében is van.”
A főként hátvéd és bedobó poszton szereplő fiatal igyekszik nemcsak a pontdobásban élen járni.
Szerintem elég gyorsan tanulok meg új dolgokat, pontos passzokat tudok adni, a lepattanózásban is hasznomat veszik, és a pontszerzésben is, ebben a szezonban pedig labdaszerzésben is fejlődtem.
Amikor a sportági idoljairól kérdeztük, Stephen Curry-t emelte ki elsőként, de diósgyőri kedvence is akad.
Mikor kisebb voltam Stephen Curry volt a kedvenc játékosom, a 60-as mezszám is hozzá kapcsolódik, mert a 30-as már foglalt volt, mikor választani kellett, és az akkori edzőm viccesen mondta, hogy vigyem el a 60-ast, és akkor majd kétszer olyan jó leszek, mint Curry.
A férfi játékosok közül mellette még LaMelo Ballt és Bogdan Bogdanovicsot tudnám mondani, és most, hogy a Szolnoki Olajbányász a DVTK csarnokban játszotta a BL-meccseit, a magyarok közül Somogyi Ádám játéka is nagyon megtetszett. A női játékosok közül az első nagy kedvencem, példaképem a DVTK-nál Milica Jovanovics, a WNBA játékosai közül pedig Paige Bueckers játékát szeretem leginkább.”
Pályafutása eddigi legmeghatározóbb sikerének azt tartja, amikor az U14-es válogatottal tavaly nyáron megnyerte a Slovenia Ball-tornát Slovenj Gradecben.
Ehhez is fűződik az eddigi legemlékezetesebb kosaras pillanataim egyike, amikor a döntőben a hosszabbítás vége előtt három másodperccel betalált a hárompontosom, és ez a dobásom a tornagyőzelmet is jelentette egyben a csapatnak.
Emellett büszke vagyok a tavalyi DVTK-s U14-es csapatunkra is, hiszen megnyertük a MEL Basket-tornát, és a serdülő bajnokságban harmadik helyet szereztünk. Továbbá annak is nagyon örülök, hogy a DVTK-s lányokkal az iskolánk, a Földes Ferenc Gimnázium színeiben is versenyezhettünk, és a B33-as diákolimpián a korosztályunkban nyerni tudtunk. Jó érzés visszagondolni arra, hogy az egész éves közös munka ilyen eredményekkel zárult.”
A jelenlegi évad hátralévő részében is még nagy feladatok várnak rá mind a kadét-, mind a serdülőbajnokságban, illetve akár az U16-os válogatottban is.
„A serdülőbajnokságban idén még keveset játszottam, nem annyira tudom az erőviszonyokat, de jó lenne az elmúlt évekhez hasonlóan dobogón végezni, de legalább a négy közé kerülni. A kadétcsapattal pedig első lépésben a négy közé kerülés a cél, de mindenképp a lehető legtöbbet kihozni a játékból, végig egészségesen, a lehető legfegyelmezettebben, koncentrálva játszani minden meccsen.
Ami pedig a korosztályos válogatottat illeti: nekem már az nagy öröm, hogy két évvel fitalabbként az U16-os keretben bemutatkozhattam az Olimpiai Reménységek Versenyén Ostravában,
és most a márciusi összetartáson is ott lehetek. Persze, lehet nagyot álmodni, ki nem szeretne nyáron az Eb-n részt venni, de ha idén nem is, remélem, hogy jövőre biztosan ott lehetek.”
(Kiemelt képet készítette: Jáborcsik Őrs)
