Kézilabda: „A név önmagában nem elég a sikerhez” – Iváncsik Máté
Néhány hete ünnepelte 17. születésnapját a Veszprém Handball Academy kézilabdázója, Iváncsik Máté. A vezetéknév nem véletlenül cseng ismerősen a sportrajongóknak, hiszen a játékos édesapja a kétszeres olimpiai negyedik, a Veszprém csapatával háromszoros Bajnokok Ligája-ezüstérmes Iváncsik Gergő, nagybácsija pedig a hétszeres magyar és kétszeres norvég bajnok, KEK-győztes Iváncsik Tamás. És akkor még ott a nagypapa, a kézilabda-válogatottban 169 alkalommal szereplő, olimpiai negyedik és világbajnoki második helyezett, a hazai sportági hírességek csarnokába is beválasztott, világválogatott Iváncsik Mihály… Ilyen felmenőkkel nem csoda, hogy a kis Máté hamar a pálya mellett találta magát.
„Négy-ötéves koromból maradt meg az első emlék, hogy a helyszínen szurkolok apának, de tudom, hogy már korábban is kivittek a hazai meccseire. Az biztos, hogy amikor már fel tudtam állni, a mérkőzések után szaladtam be dobálni a pályára – emlékszik vissza a kezdetekre Iváncsik Máté. – Nem volt kérdés, hogy én is kézizni fogok, és megpróbálok a papa meg apa és a tesói (Tamás mellett Ádám is profinak állt – A szerk.) nyomdokába lépni. Már tíz éve, megállás nélkül csinálom. Sosem gondoltam arra, hogy abbahagyjam.”
Sokan gondolhatnák, hogy ilyen családi környezetben könnyű a fiatal dolga, a névnek azonban súlya van. És ezt Máté is megtapasztalta már.
„Mostanra már nem érzem, mert megtanultam kezelni ezt a helyzetet, de korábban
számos példa volt rá, hogy meccseken a nézőtérről beszólogattak a nevem kapcsán, már az U16-os korosztályban is.
Akkoriban sem zavart különösebben, de azért furcsa volt hallani, ma viszont már csak mosolygok rajta. Hadd mondják, az ő dolguk...
Azt nem akarom, hogy a nevem bármilyen módon segítse a pályafutásomat, a saját utamat akarom járni.
A persze elkerülhetetlen, hogy a családi ebédnél ne kerüljön elő a kézilabda, és az elődök természetesen bőséggel ellátják őt jó tanácsokkal – ráadásul mindannyian szélsőként bizonyítottak, Mihály és Tamás jobb-, Gergő balszélsőként – utóbbi, akárcsak a fia.
„Amit mindegyikük mondott, hogy munka nélkül nem lesz eredmény, a név önmagában nem elég a sikerhez. Azt is tudom, hogy minden nap dolgozni kell, a rosszakarókból pedig erőt lehet meríteni.”
Máté pályafutása eddig biztató: a Veszprém utánpótlásában jó ideje az idősebbek között bizonyít, jelenleg elsősorban a klub második csapatában, az NB I B-ben számítanak rá. A felnőttmásodosztályban jelenleg a Dabassal az első helyért csatázó csapat egyik legfiatalabb tagjaként a harmadik legeredményesebb: 18 bajnokin 77 gólnál jár. A korosztályos válogatottban is számítanak rá, serdülőként tavaly nyáron negyedik lett az EYOF-on, az idén pedig ifjúsági Európa-bajnokságon szerepelhet.
„Megszoktam már, hogy idősebbek ellen kell játszanom, az előző évadban például három sorozatban is számítottak rám. Talán a legszebb eddigi emlékem az ifjúsági BL-döntő a kölni Lanxess Arenában, ami annak ellenére is pozitív élmény, hogy végül csak az ezüstérmet szereztük meg. Apát többször is megnéztük annak idején ebben a csarnokban. Az EYOF-ot sem fogom elfelejteni, az Eb-t pedig nagyon várjuk már a srácokkal!”
(Kiemelt képünkön: Iváncsik Máté akcióban Fotó: Wolf Attila/Veszprém Handball Academy)
