Röplabda: győztes géneket örökölt Németh Luca
Nagyot fordult a világ az elmúlt egy esztendőben Németh Lucával, aki tavaly ilyenkor, 16 évesen még nevelőklubjában, Szombathelyen röplabdázott, majd a múlt nyáron – az U18-as válogatottal elért Eb-nyolcadik hely után – elérkezett számára a nagy váltás. A hosszú távú fejlődése reményében a vasiaktól eligazolt az ország másik szegletébe, Békéscsabához, ahol aztán nagyon hamar megtalálta a számítását: bekerült a nagycsapatba, és debütáló évadában rendszeresen játszott az élvonalban. Az Extraligában ezüst-, a Magyar-kupában bronzérmet nyert a BRSE-vel. A felnőttévad végeztével nemrég visszatért az utánpótlásba a korosztályos bajnokságok hajrájára, ahol le is aratta a babérokat: főszereplőként U17-es bajnoki címre vezette a viharsarkiakat, és ráadásként az országos döntő MVP-jének is megválasztották. Majd az U20-as csapattal duplázott, és újabb bajnoki elsőségnek örülhetett.
„Rengeteget tanultam és fejlődtem a felnőttek között ebben a szezonban – kezdte az Utánpótlássportnak a reménység, aki feladóátló- és szélsőütőposzton egyaránt remek játékot produkált. – Tényleg szinte minden egyes edzésen el tudtam lesni valamit a nagyoktól, és mindezt igyekeztem beépíteni a játékomba.
Azt gondolom, a tanultakból sokat tudtam profitálni a saját korosztályom országos döntőjében. Nagyon élveztem, hogy az U17-esek között vezérszerep jutott nekem, és sikerült megmutatnom, hogy valójában mennyit léptem előre.
Ha egy évvel ezelőtt valaki nekem azt mondja, hogy Békéscsabán kötök ki, és ilyen sikerekben lesz részem, valószínűleg nem hiszem el. Nagyon megörültem a múlt nyáron a lehetőségnek, hogy idejöhetek, azóta pedig szinte felocsúdni sem volt időm, annyi pozitív élmény ért a BRSE-ben.”
Luca az édesapjához bátran fordulhat tanácsért, hogy milyen út vezet a élsportolóvá váláshoz.
Az apuka Németh István ugyanis a Körmend hajdani legendás, 119-szeres válogatott kosárlabdázója, aki magyar és lengyel bajnoknak, hazai kupagyőztesnek is mondhatja magát, továbbá háromszor választották meg az év játékosának itthon.
Hatalmas előny, hogy apukám is eredményes sportoló volt, még akkor is, ha másik csapatsportágat űzött. Pontosan tudja és átérzi, hogy min megyek keresztül a pályán, így azzal is tisztában van, milyen érzések, gondolatok járhatnak a fejemben egy-egy siker vagy éppen kudarc után.
És hasznos tanácsokkal is tud szolgálni, hogyan érdemes kezelni a különböző nehézségeket. Nyilván, a röplabdában kevésbé jártas, mint a kosárban, de mindig van egy-két biztató szava, ami jólesik, és segít is a lelkemnek. A nagy álmom, hogy bizonyos tekintetben a nyomdokaiba lépjek, és én is felnőttválogatott játékossá váljak. Mindent megteszek, hogy elérjem ezt a célomat, és azt hiszem, Békéscsabán a legjobb helyen vagyok ahhoz, hogy megvalósítsam a tervemet.”
(Kiemelt kép forrása: BRSE)
