Labdarúgás: Csucsánszky lő, gól!
„Amikor elsül a lábam, azt mondják: tiszta apád!” – meséli lelkesen ifjabb Csucsánszky Zoltán, aki a nevén túl rúgótechnikáját is a nyolcvanas évek egyik kiváló futballistájától, az apukájától örökölte. Az idősebb Csucsánszky a Csepel, majd a Videoton meghatározó középpályása volt, öt alkalommal a válogatottban is szerepelt, a lövéspontosságával pedig kortársai közül kevesen vetekedtek. Fia jelenleg az MTK Budapest utánpótlásában, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémián nevelkedik az U17-es bajnokság aranyérméért hajtó együttesben.
„Nagyon jó helyen vagyok most, jól érzem magam, és minden adott a fejlődéshez” – mondja a fővárosi klub reménysége. –
Külön öröm, hogy minden nap találkozunk a felnőttcsapattal, látjuk, hova lehet eljutni, ha keményen dolgozunk.”
Csucsánszky az év elején meghívót kapott az U17-es Európa-bajnoki selejtező elitkörére készülő válogatott keretébe, a tornán azonban nem vehetett részt.
„Boldog voltam, hogy ott lehetek a válogatottban és találkozhattam azokkal is, akik külföldi klubban játszanak. Természetesen egyszer szívesen lennék légiós, de egyelőre az MTK-tól mindent megkapok. Sokan mondják, hogy ennél jobb helyre itthon nem lehet kerülni, és én ezt teljes mértékben meg tudom erősíteni.”
Édesapja rajta tartja a szemét a fiú pályafutásán.
„Nagyon jó a kapcsolatunk, naponta háromszor beszélünk telefonon, az edzések után szoktuk hívni egymást. A meccseire mindig igyekszem kilátogatni, és utána együtt értékelünk. Persze, amikor ebben kritika is van, nem mindig fogadja jól, de ez normális a gyerekek esetében. Mindenesetre azt vallom, hogy csak dicsérettel nem lehet eredményt elérni, a rossz dolgokról is beszélni kell – építő jelleggel.
A hozzáállása, a mentalitása nagyon jó, az alapok is rendben vannak, ezért azt gondolom, hogy ha a szerencse is mellé szegődik, olyan pályát futhat be, amilyet mindketten szeretnénk neki
– fejti ki id. Csucsánszky, aki a Székesfehérvári MÁV Előre U19-es csapatának edzője.
A 16 éves labdarúgó pedig hálás a figyelemért, és büszke édesapja karrierjére.
„Előfordul, hogy nehezebben fogadom a tanácsait vagy a bírálatát, de utólag mindig megköszönöm neki, mert jókat mond.
Például a Vasas elleni meccsen is úgy rúgtam a szabadrúgást, ahogy ő kérte, és bement
– utal az MTK fiatalja az áprilisi U17-es bajnokira, amelyen két gólt is szerzett. – „Külön edzéseket is szokott tartani nekem, és persze szigorúbb velem, mint mások, de ez érthető, hiszen azt szeretné, hogy minél jobb legyek.”
Az 58 éves Csucsánszky életének egyik ismert története, hogy 1984-ben azért maradt ki az Eb-győztes U18-as válogatottból, mert az édesapja úgy döntött, az érettségi fontosabb a gyereknek. Kínálta tehát magát a kérdés, miként dönt majd a Videoton egykori kiválósága, ha szülőként két év múlva ő kerül hasonló helyzetbe.
„Az iskola nagyon fontos, arra oda kell figyelni, mert egyáltalán nem biztos, hogy mindenkiből profi futballista lesz. De ma azért már valamivel könnyebb a helyzet; a fiam például magántanuló lett a közelmúltban, javultak a tanulmányi eredményei, ráadásul a focival is többet tud foglalkozni. Éppen ezért nem gondolom, hogy mostanság ez a kérdés olyan súlyú dilemmát okozna, mint az én időmben.”
(Kiemelt képünkön: A 16 éves Csucsánszky Zoltán fontos tanácsokat kap az édesapjától Forrás: MTK Budapest)
