Bár utóbbiak ritkán hatnak ki sportkarrierre, nem úgy a sérülések, amelyek Puyol esetében egyre gyakoribbá váltak. Gyakorlatilag ahogy az egyiknek a végére ért, újra hadra fogható lett, máris belefutott egy másik sérülésbe. A 35 esztendő védő, érezve az idők szavát, már a 2010-es vb-győzelem után le akarta mondani a válogatottságot, ám akkor még engedte magát rábeszélni a folytatásra – idén is játszott egyszer, éppen századszor lehetett tagja a nemzeti együttesnek Dohában, amikor Uruguay ellen nyertek a spanyolok felkészülési mérkőzésen 3–1-re –, de a tavalyi Eb-t kihagyta, és szinte kizárható, hogy ott lesz a jövő évi vb-n.
Klubcsapatában ellenben 2012 nyaráig megőrizte a pozícióját, ám a gyakori sérülések miatt azóta mellékszerep jut neki – a most zajló szezonban öt alkalommal játszott Gerardo Martinónál –, nem véletlen, hogy a Barcelona gőzerővel keres új középső védőt, csak nem nagyon talál megfizethető, megvásárolható, megfelelő szintű pótlást.
A Mundo Deportivo szerint elképzelhető, hogy az egy fokkal kevesebb igénybe vételt jelentő másodosztályban azért még játszana Puyol, hiszen minden bizonnyal lenne értékelhető ajánlata, de az is benne van a képben, hogy felhagy az aktív játékkal, és befejezi profi karrierjét. Erről maga az érintett hozza meg a végső döntést az elkövetkezendő hónapokban, attól függően, hogy a fizikai állapotát mennyire érzi megfelelőnek, és mit enged majd meg az egészsége. Puyol egyet nem igazán szeretne: a hosszú évek alatt szorgos munkával felépített nimbuszát lerombolni, hogy a pályán már nem tudna a saját maga által elvárt színvonalon teljesíteni.
