Tony Estanguet – akinek múlt heti pénzügyi beszámolóját az insidethegames.biz részletezte – úgy fogalmazott, hogy a bevételek 26,8 millió euróval haladták meg a kiadásokat, „ami egy ekkora eseménynél figyelemre méltóan pozitív és nagyon megnyugtató eredmény”.
A portál kiemelte, hogy az eredeti olimpiai költségvetést 3.8 milliárd euróban határozták meg, amely már meghaladta a 2017-es pályázati dokumentumokban előre jelzett 3.2 milliárd eurót, a kiigazítások nyomán pedig az ötkarikás rendezvény végső költségvetése elérte a 4.5 milliárd eurót. Az infrastrukturális beruházásokkal együtt a játékok összköltsége megközelíti a 9 milliárd eurót, ami 2 milliárd euróval magasabb a 2019-es becslésnél. Estanguet beszámolója szerint a finanszírozás három fő forrásból származott: 1.238 milliárd euró folyt be a szponzoroktól, 1.228 milliárd euró a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól és 1.333 milliárd euró a több mint 12 millió jegy eladásából, ami felülmúlta a várakozásokat.
„A közönség részvétele kulcsfontosságú volt a számok eléréséhez” – jegyezte meg az utóbbi tétellel kapcsolatosan a szervezőbizottság elnöke. Emellett az esemény jelentős támogatást kapott a Solideo csoporttól, amely az olimpiai falu és más kulcsfontosságú létesítmények felépítéséért volt felelős – tette hozzá a portál, megjegyezve, hogy ugyanakkor a közköltségek kezelése továbbra is kérdéseket vet fel. Charles de Courson, Franciaország általános költségvetési előadója szerint 1.9 milliárd euró maradt elszámolatlanul, beleértve a rendőröknek – részben az olimpiai túlmunkájuk kapcsán – fizetett bónuszokat is.
Népsport: a NOB-nak kár volt aggódnia
