A „Nagypapa” babonája - beszélgetés a kapuskesztyűvel

Az olasz másodosztályú bajnokságban szereplő Cittadella második számú kapusa, Andrea Pierobon minden idők legidősebb olasz profi labdarúgója. A 45 éves kapus a 2008-ban, 44 esztendős korában visszavonult Marco Ballotta rekordját adta át a múltnak, akkora figyelmet azonban mégsem kap(ott), mint elődje, hiszen egyetlen percet sem játszott a Serie A-ban.

A fiatalabb csapattársai által csak „Nonnónak”, vagyis „Nagypapának” becézett Pierobon 2005 óta erősíti jelenlegi együttesét, korábban pedig megfordult a Giorgionéban, a Massesében, a Fidelis Andriában, a Trevisóban, a Veneziában és a SPAL-ban. Profi pályafutása kezdetén, 1987-ben még Diego Maradona volt a Napoli ünnepelt sztárja, Ruud Gullitnak hívták a világ legdrágább játékosát, a Milan pedig a csőd szélén táncolt.

A tapasztalt kapus elmondta, nemcsak az ifjú játékosoktól kap bókokat, szívmelengető megjegyzéseket, hanem Samir Handanovictól, az Internazionale szlovén kapuvédőjétől is.

„A legutóbbi szezonban az Inter otthonában léptünk pályára az Olasz Kupában. Handanovic a meccs előtt gratulált az addigi pályafutásomhoz, és reményét fejezte ki, hogy az én koromban még ő is aktív játékos lesz. Utána megkérdezte, hogy a mérkőzést követően cserélünk-e mezt, én pedig örömmel mondtam igent, mert a világ egyik legjobb kapusának tartom. Szerencsésnek érzem magam, hogy megkaptam a szerelését” – mondta Pierobon.

A SPAL-ban 263 találkozón pályára lépő kapus egészségesen táplálkozik, elegendő mennyiséget alszik és kevés alkoholt fogyaszt – illetve minden meccs előtt különös szertartást folytat.

„Minden mérkőzést megelőzően a kesztyűmmel alszom, amelyet az éjjeliszekrényemre teszek. Féltve őrzöm, mert a munkám nélkülözhetetlen részét képezi. Lefekvés előtt ránézek, egymásra helyezem a kettőt, és beszélgetek velük, elmondom nekik, hogy rendesen végezzék a munkájukat. Hülye szokásnak tűnik, de önbizalmat ad. A kesztyűim segítségével lepergetem magam előtt a meccset, elképzelem, milyen védéseket mutatok be” – mondta Pierobon, aki ezzel a monológjával többeket valószínűleg megerősített abban, hogy a kapusok nemcsak bolondok, de őrültek is.

A tar futballista – aki játékos-pályafutása utolsó szezonját kezdte meg – hozzátette, nem bánja, hogy nem védhetett a legmagasabb osztályban, szerencsésnek érzi magát, hogy több mint 25 éve profi labdarúgónak vallhatja magát, illetve büszke arra, amit a karrierje során elért – és ha elölről kezdhetné, semmit sem csinálna másképp.