Ökölvívás: Erdei törött bordával állt ki Gracsov ellen

„Tíz-tizenegy nappal a mérkőzés előtt eltört a bordám. Megröntgenezték, de a friss törést nem mutatta ki jól a felvétel, így igazából nem állapították meg a problémát. Én próbáltam tovább edzeni, de ez nem volt egyszerű, ugyanis gyorsan elfáradtam a tréningeken, fájdalmaim voltak, és jobb kézzel szinte nem is tudtam ütni. Kiutaztunk Monacóba, de továbbra is fájt, és egyre jobban elkezdtem félni a mérkőzéstől, hogy így mi fog történni. Ismét megröntgeneztek, és mivel ekkor már nem friss sérülésről volt szó, így egyértelműen megállapították, hogy eltörött a bordám. Felhívtam a hamburgi orvosomat, akitől tanácsot kértem. Ő azt mondta, hogy nem életveszélyes a sérülés, próbáljuk meg csillapítani a fájdalmat. Ezt követően lerepült hozzám Monacóba, és az edzések, illetve a mérkőzés előtt megpróbálta a sérült részt a megengedett injekciókkal befecskendezni, így úgy mentem az összecsapásra, hogy szét volt szurkálva az oldalam. Ennek ellenére továbbra is éreztem a fájdalmat, és a jobb kezemet szinte nem is tudtam használni.”

„Azt éreztem, hogy ez a fiú nem egy klasszis, és tudtam, hogy ezen a meccsen sok mindent szabad csinálnom, de elhamarkodottan nekiugrani nem lehet – folytatta Erdei. – Nem is mentem bele semmilyen felelőtlen akcióba, taktikusan bokszoltam. A kilencedik menet után azt mondták, hogy egál a mérkőzés, így a záró három percet megnyomtam, de nagy meglepetésemre így is veszítettem. Nem tudom, mi az oka, de ez a meccs biztosan le volt játszva előre, és egyértelmű volt, hogy ha végig megy, akkor nem nyerhetek. A találkozó után nem nyilatkozhattam azt, hogy el volt törve a bordám, mert akkor azt mondták volna, hogy megint kifogásokat keresek. Én megtettem a kötelességemet, és a körülményekhez, a tortúrákhoz képest úgy gondolom, hogy helyt álltam.”

A műsorvezető kérdése Erdei elmondta, hogy a találkozó óta még nem nézte vissza a felvételt, valamint beszélt az esetleges folytatásról is.

„Talán egy menetet láttam belőle, és nem is kívántam megnézni. Itt a háttérben olyan emberek szövetkeztek ellenem, akik ellen hiába is próbálkoznék. Nem akarok szélmalomharcot vívni, viszont ha méltányos ajánlatot kapok, akkor szeretnék tovább bunyózni. Azt azért tényként ki kell jelenti, hogy már 39 éves vagyok, ilyenkor pedig már könnyebben törik a csont, nehezebben regenerálódnak az izmok, a szervezet, így csak akkor tudok tovább versenyezni, ha a megfelelő háttér biztosítva van, és tökéletesen ki tudom magam pihenni az edzések között.”

www.profiboksz.hu