Népsport: szakállas rekordokat tart a cseh futógép

Már 27 éves volt, amikor először futotta le 53 másodpercnél kevesebb idő alatt a 400-at, és bőven elmúlt harminc, amikor világcsúcsokat döntött. Már ebből is látszik, hogy nem éppen típuskarrier Jarmila Kratochvílováé, igaz, a külseje, az izomzata és ebből fakadóan máig élő megítélése sem mindennapos.

A történelmi Cseh Királyság és Morva Őrgrófság határán fekvő Golcuv Jeníkovban született kevéssel a háború után (puszta érdekesség: ebben a kisvárosban látta meg a napvilágot Kronfeld Zsigmond, a századforduló egyik legmódosabb pesti bankára, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója, a fővárosi áru- és értéktőzsde elnöke is), 100-tól 800-ig minden távon kipróbálta magát, mindenütt ma is elismerésre méltó időket futott, de legnagyobb sikereit 400-on és 800-on aratta. Már 29 éves volt, amikor a moszkvai olimpián szerzett ezüstérmével igazán jegyzett futó lett belőle.

A legrövidebb távon 11.09-et is tudott, amivel még 2024-ben is majdnem döntős lett volna Párizsban, 200-as 21.97-e azonban jó lett volna egy ezüstre. De ezekre a távokra csak kirándult (fedett Eb-t azért 1984-ben nyert 200-on is), irtózatos fizikuma kijelölte számára az utat a gyilkos 400 és 800 felé.

Olimpiai bajnok sohasem lett belőle, hiszen amikor 1980-ban Moszkvában betört az elitbe, 400-on második lett a nagy Marita Koch mögött, négy évvel később pedig – 1984-ben gyakorlatilag meg sem szoríthatták volna 800-on – a „béketábor”, így a csehszlovákok olimpiai bojkottja miatt nem lehetett ott Los Angelesben. Az olimpiát helyettesíteni igyekvő ún. Barátság-versenyt a női atléták számára éppen Prágában rendezték (a férfiakét a moszkvai Lenin-stadionban, itt Bakos György meg is nyerte a 110 gátat), de Kratochvílová ezen nem állt rajthoz. A 800-at négy másodperccel gyengébb idővel nyerték meg, mint az egy évvel korábban Münchenben futott világrekordja (1:53.28), az olimpiai aranyéremhez pedig még annyi sem kellett…

Addigra viszont már mindent nyert, ami nyerhető. Pályafutása csúcsa egyértelműen az 1983-as első világbajnokság, hiszen Helsinkiben 400-on és 800-on duplázni tudott – ami rajta kívül egyedül a kubai Alberto Juantorenának sikerült az 1976-os montreali olimpián, nőnek soha.

Amikor 1983 nyarán Münchenben 800-on megfutotta a máig élő 1:53.28-at, különösebben nem hördült fel a világ, hiszen őt megelőzően az 1980-as olimpián futott 1:53.5-tel (elektronikus méréssel: 1:53.43) a győztes szovjet Nagyezsda Olizarenko tartotta a rekordot, amely a hetvenes években (a csúcs 1971-ben került először két perc alá) többször is gazdát cserélt. 1983 óta viszont egyszer sem. Sőt, minden idők 25 legjobb eredménye közül mindössze öt született 2000 után, és a Kratochvílová, Olizarenko duón kívül senki sem volt képes 1:54 alá menni. Az egész karrierje alatt támadások kereszttüzében álló hermafrodita Caster Semenya legjobbja is egy másodpercre van a csehszlovák futógép rekordjától. Az orosz Szvetlana Masztyerkova, 1996 olimpiai bajnoka azt mondta Kratochvílová 800-as csúcsáról: „Túl gyors, egy nő képtelen ilyen gyorsan futni. A rekord legalább száz évig élni fog…”

Hogy mi volt Jarmila „Jarka” Kratochvílová titka? Az eredendően robusztus, férfias testalkat mellett természetesen a dopping. Edzője, Miroslav Kvác úgy fogalmazott: „Csak olyan szereket szedett, amelyek engedélyezve voltak, de úgy hatottak, mint az anabolikus szerek…” No, igen. Egyfelől a nőket akkoriban viszonylag kockázatmentesen (értsd: a lebukás veszélye nélkül) kezelhették férfihormonnal, tesztoszteronnal, másrészt a fáma szerint éppen az 1983-as első világbajnokságon a nemzetközi szövetség, az IAAF is meglehetősen lazán kezelte a doppingellenőrzéseket, hiszen a projektet be kellett futtatni, és a nagy cél ebben az esetben is szentesítette az eszközöket.

Hazájában nagy tiszteletnek örvend, még akkor sem sározták be a nevét, amikor 2006-ban a prágai Mladá fronta DNES napilap cikksorozata lerántotta a leplet a kommunista Csehszlovákia sportjának szervezett doppingprogramjáról. A külföld nem bánt ilyen kesztyűs kézzel vele, de érmei és csúcsai a mai napig háborítatlanul élnek.

A Sports Illustrated színtiszta provokációnak nevezte Kratochvílová jelenlétét az atlétikában, a futónő azonban erre csak ennyit reagált: „Az edzőm és én jól tudtuk, mi az a kemény munka. Az eredményeim mögött tizenhat év edzés állt. A sikereimet csak a munkának köszönhetem.” Tény, hogy horrorisztikus tréningeket vállalt be a vágyott aranyakért, állítólag 780 tonna vasat emelt fel a moszkvai olimpia előtt, délelőttönként 18x300 métert futott le időre, eközben száz méter séta után jöhetett a következő adag. Amúgy pedig vízzel teli edényekkel edzett, katonai maszkban és tízkilós mellényben…

Mindenesetre az olimpiai számokban ’80-as évekből származó kilenc szabadtéri atlétikai világcsúcs tulajdonosai közül hat is a kelet-európai blokk szülötte. A 100-on és 200-on rekorder Florence Griffith-Joyner például nem az – az amerikai szépség 38 éves korában váratlanul elhunyt. Kratochvílovának pedig sohasem született gyermeke. Ha úgy tetszik, ezt az árat fizette az aranyakért és a történelmi világrekordokért, nem kevés.

NÉVJEGY

JARMILA KRATOCHVÍLOVÁ Született: 1951. január 26., Golcuv Jeníkov, Csehszlovákia Nemzetisége: cseh Sportága: atlétika (rövid- és középtávfutás) Eredményei: olimpiai 2. (400 m – 1980); 2x világbajnok (400 m, 800 m – 1983), vb-2. (4x400 m – 1983); 2x Eb-2. (400 m, 4x400 m – 1982); 4x fedett pályás Európa-bajnok (400 m – 1981, 1982, 1983; 200 m – 1984) Legjobbjai. Szabadtéren: 1:53.28 (800 m – világcsúcs, 1983), 47.99 (400 m – 1983), 21.97 (200 m – 1981), 11.09 (100 m – 1982). Fedett pályán: 49.59 (400 m – világcsúcs, 1982), 22.76 (200 m – 1981)

Megdönthetetlenek?

Kratochvílová 800-as rekordján kívül az olimpiai számokban a következő világcsúcsok élnek a ’80-as évekből. Női 400 m: 47.69 (Marita Koch, NDK, 1985. október 6.) Férfi kalapács: 86.74 (Jurij Szedih, Szovjetunió, 1986. augusztus 30.) Női súly: 22.63 (Natalja Liszovszkaja, Szovjetunió, 1987. június 7.) Női távol: 754 (Galina Csisztjakova, Szovjetunió, 1988. június 11.) Női diszkosz: 76.80 (Gabriele Reinsch, NDK, 1988. július 9.) Női 100 m: 10.49 (Florence Griffith-Joyner, Egyesült Államok, 1988. július 16.) Női 200 m: 20.97 (Florence Griffith-Joyner, Egyesült Államok, 1988. szeptember 29.) Női hétpróba: 7291 (Jackie Joyner-Kersee, Egyesült Államok, 1988. szeptember 24.) Női 4x400 m: 3:15.17 (Szovjetunió, 1988. október 1.) Két további „őskövület” is sokáig élt: a férfi diszkosz világcsúcsát 1986, a női magasét 1987 után egyaránt 2024-ben javították meg.