„Kedves Hansi”, a tökéletes utód – a Bayern újra Európa trónján

Nehéz lehetett Josep Guardiolának a Bayern München kabalafigurája mellett készülni a klub legnagyobb érdeklődéssel várt sajtótájékoztatójára, amely stílusosan a „Der grosse Pep-tag” (a nagy Pep Guardiola-nap) néven futott 2013. június 24-én. A katalán szakvezető jól állta a sarat, „Berni” közelsége sem zökkentette ki az öltöző bejárása közben, hogy aztán 200 újságíró előtt válaszoljon a kérdésekre. A hosszúra nyúló sajtótájékoztatón a bajor egyesület elöljárói nem tudták abbahagyni a mosolygást: Uli Hoeness és Karl-Heinz Rummenigge örömmel konstatálta, hogy a világ egyik legeredményesebb edzőjének elcsábításával új korszak köszöntött be.

„Kérem, bocsássanak meg a nyelvtani hibákért, New York nem a legideálisabb hely, ha német nyelvtanulásról van szó”  – szabadkozott viccesen Guardiola, aki egy év pihenő után tért vissza a labdarúgás vérkeringésébe. A Barcelonával sikert sikerre halmozó – és 14 kupát nyerő – trénernek fel volt adva a lecke, hiszen Jupp Heynckes triplázó csapatát vette át. A 2001-es BL-győzelem után Hoenessék rájöttek, hogy a játékoskeret felfrissítése nélkül nem lehet további sikereket elérni, ezért szerződtették többek között Mario Götzét és Thiago Alcántarát 2013-ban. A német támadó leigazolásának bejelentése nem sikerült szerencsésre, a rossz nyelvek szerint tudatosan a Borussia Dortmund elleni BL-döntő elé időzítették, hogy ezzel is megzavarják a nagy riválist. Thiago Alcántara megszerzése már Guardiola kérésére történt, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vezetőség Neymar helyett Götzére csapott le.

A futballfilozófus azzal az eltökélt szándékkal érkezett Németországba, hogy a sokpasszos és egyérintős stílust helyezze fókuszba a rekordbajnoknál is. A drukkerek és újságírók kíváncsian várták, mi sül ki a nagyszabású projektből, sokan féltették például Thomas Müllert. Mint később kiderült, a nyakigláb támadó alkalmazkodott legjobban, sőt mestere új hadrendet fejlesztett ki képességei kamatoztatására 2015 után. Guardiola olyan rendszert alkotott, amit Martí Perarnau újságíró „támadó ökoszisztémának” nevezett el: a négyes támadósor két szélsőből állt, így Müller árnyékékként szerepelt Robert Lewandowski mögött, több helyet kapott a támadóharmadban. A finomhangolás bevált, hiszen a német labdarúgó élete legjobb idényét futotta, minden sorozatot figyelembe véve 32 gólt szerzett és 12 gólpasszt adott a 2015–2016-os évadban.

„Nem szeretem az edzőimet összehasonlítani, mert az életben sem szerencsés a munkavállalóknak a főnökeiket kritizálniuk   – nyilatkozta Thomas Müller a The Athleticnek. – Korábban sohasem tartottuk annyira uralmunk alatt a mérkőzéseket, mint Guardiola irányításával. Lehet, hogy kívülről unalmasnak tűnt a dominanciánk, de a pályán élvezet volt minden perc. Akkor értettem meg igazán, mennyit jelentett a stílusa, amikor Pep távozott. A következő években úgy éreztem, hogy a hőseit hátrahagyva egy szebb és jobb világba költözött, mi meg hirtelen a veszélyes vadnyugaton találtuk magunkat. Az erő és a kontroll szépen, lassan elszivárgott. A Bayern München újra sebezhetővé vált.”

A Németországban 2013 és 2016 között ténykedő Guardiola ugyan megszilárdította csapata honi egyeduralmát, ám a Bajnokok Ligájában háromszor is elvérzett az elődöntőben – mindannyiszor spanyol vetélytárs jelentette a végállomást. Játékfilozófiáját sikeresen meghonosította, ám a legrangosabb kupában nyújtott teljesítménye miatt keserű szájízzel távozott. Nem hagyott maga után kivételes örökséget, mint korábban Heynckes, de utódja, Carlo Ancelotti így is megszenvedett müncheni állomáshelyén. Az egocentrikus sztárok idővel fellázadtak, pedig az olasz vezetőedző békét teremtett korábban a Paris Saint-Germain és Real Madrid öltözőjében is. A Bild által „királygyilkosoknak” titulált labdarúgók puccsot követtek el, és a mester háta mögött szervezkedtek. A felbujtók élesen kritizálták Ancelotti edzésmódszereit, állítólag a tréningek felépítése és intenzitása nem felelt meg a kívánalmaiknak. Talán sohasem derül fény annak az öt embernek a nevére, akik a háttérből irányítottak, de valószínű, hogy Arjen Robbennek, Franck Ribérynek, Mats Hummelsnek, Thomas Müllernek és Jérome Boatengnek köze lehetett a veterán szakvezető megbuktatásához 2017-ben.

A romokat ismételten Heynckes takarította el, aki negyedik időszakát kezdte el az egyesületnél. Elégedetten tapasztalta, hogy személyes varázsából mit sem veszített a 2013-as triplázás óta: a húzóemberek azonnal felsorakoztak mögé, és az sem zavarta, hogy színre lépésekor a bajor gárda ötpontos hátrányban volt a listavezető Dortmunddal szemben. Az összes aduját kijátszotta, de a Bajnokok Ligája elődöntőjében a Real Madrid – csakúgy, mint az előző kiírásban – túl nagy falatnak bizonyult 2018-ban.

Látszólag elült a vihar, ám Niko Kovac kinevezésével korábbi problémák kerültek a felszínre. A „királygyilkosokat” nem hatották meg a horvát edző szabályai az öltözőben: minden gyakorlásra a kijelölt időpont előtt egy órával kellett érkezniük a játékosoknak, akik nem használhatták a telefonjukat az edzőközpont egyes részein. Kovac viharos tizenkilenc hónapon keresztül dirigált, és hiába duplázott (bajnoki cím, Német Kupa-diadal) első idényében, a Liverpool elleni BL-búcsúval eljátszotta a vezérkar bizalmát. Az Eintracht Frankfurttól elszenvedett bajnoki vereség (1–5) után nem volt maradása, helyére az addig másodedzőként dolgozó Hans-Dieter Flick lépett, és kijelenthető, hogy a Bayern München hosszú kutatást követően megtalálta a tökéletes embert a kispadra 2019 novemberében. Nyílt titok, hogy Heynckes mindig támogatta korábbi futballistáját (1987 és 1990 között dolgoztak együtt a bajor alakulatnál) az álmai megvalósításában, és később sem engedte el a kezét.

Flicket csendes, visszafogott típusként ismerik a labdarúgás berkein belül, korábbi edzői is ezt erősítik meg nyilatkozataikban. Gyakran „a kedves Hansi” néven szólították, aki hosszú évtizedek alatt remek kapcsolati hálót épített ki: Dietmar Hopp istápolása alá került, akkor a még negyedosztályú Hoffenheimnél eltöltött edzői éveit követően 2006 őszén Joachim Löw szakmai stábjában kapott helyet. Másodedzőként főleg a válogatotthoz érkező futballisták teljesítményének összehangolásáért felelt.

„Gyorsan átalakította a csapat játékát, változtatásai hatására a labdarúgók önbizalma visszatért   – lelkendezett Heynckes „tanítványa” Bayernnél végzett munkájáról a Kicker hasábjain. – Hans-Dieter Flick ért a sztárok nyelvén, és alaposan felkészül a vetélytársból. Letette a névjegyét a gárdánál, szerepvállalása óta nyugodt szívvel nézem a mérkőzéseket, biztos vagyok benne, hogy a vezetésével még sok szép eredményt ér el az együttes.”

A BL augusztusi „minitornáján” Flick kiválóan hasznosította tapasztalatait: Joachim Löw, a német válogatott szövetségi kapitánya mellett átélhette, milyen érzés segítőként részt venni a Nationalelf 2014-es világbajnoki sikerében. A Bajnokok Ligája 2020 nyarán alkalmazott különleges lebonyolítási rendszere – egymeccses párharcok a negyeddöntőtől –, megegyezett a világbajnokságon tapasztalt kiesési szakasszal, így könnyedén kamatoztatta tudását. A Bayern München mind a három lisszaboni összecsapását megnyerte, ezzel a sorozat történetében egyedülálló módon, százszázalékos teljesítménnyel hódította el a serleget. Az emlékezetes menetelés csúcspontja a Barcelona elleni 8–2-es diadal volt a negyeddöntőben. Egyébként a triplázással záruló 2019–2020-as évad tavaszi szezonjában sem talált legyőzőre Flick legénysége…

(VÉGE)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2020. október 31-i lapszámában jelent meg.)