Dibusz: Ha nincs a kényszerszünet, meglehet, akkor is kikapunk négy góllal; Csisztu Zsuzsa írásával emlékezünk Károlyi Bélára
A Nemzeti Sport hétfői számából ajánljuk:
„Nagyon nehéz szituáció volt. Az jutott eszembe, hogy nyáron, az Eb-n, Stuttgartban a skótok elleni mérkőzésen Varga Barnabás sérülésénél éltünk át valami hasonlót. Messze voltam a kispadtól, annyit láttam először, hogy valakinek a lába rángatózik, aztán jöttek az információk, hogy Szalai Ádám lett rosszul. A meccs után azt hallottuk az öltözőben, hogy stabil az állapota, ez volt a legfontosabb hír. Amikor állt a játék, pontosan tudtuk, hogy innentől kezdve nem a mérkőzés lesz a legfontosabb” – ezt mondta lapunknak a holland–magyar Nemzetek Ligája-csoportmeccs után a válogatott kapusa, Dibusz Dénes, aki korrektül elismerte: „Ha nincs a kényszerszünet, meglehet, akkor is kikapunk négy góllal.”
Elhunyt a tornászvilág valaha élt legsikeresebb edzője, Károlyi Béla, akire olimpikon tornász kolléganőnk, Csisztu Zsuzsa írásával emlékezünk. „Személyesen ismertem Károlyi Bélát. Jártam a híres Károlyi-farmon, vagyis annak egy korai fázisban épülő elődjén 1986-ban, amikor az akkori magyar női tornászválogatottat – a még csak ifjúsági ígéret, Ónodi Henriettával együtt – meghívta magához Károlyi Béla és Márta egy texasi körutazásra. A »vasfüggöny mögül« érkezve a bő két hét során új világ nyílt ki számunkra. Láttuk San Antoniót, Corpus Christit, Dallast, az ottani magyar milliomosok csillogó életét, voltunk a NASA-központban, és »agyonszaltóztuk« magunkat a helyi gazdagok bizarrnak tűnő, vese alakú úszómedencéiben két edzés között. A csodák birodalmában egyetlen helyszín volt csak változatlan és ismerős: Károlyi tornaterme.”
Egyes (korábbi) források szerint 1904. november 18-án született Hertzka Lipót, azóta kiderült a helyes dátum, ám méltatása (Népsport mellékletünkben) most sem érdemtelen. Játékosként vitte talán a legkevesebbre, ám ez is viszonylagos. Itthon mindössze három bajnoki jutott neki az 1919–1920-as idényben az MTK balszélsőjeként, ám ez is jó ajánlólevél volt ahhoz, hogy előbb Németországba, az Essener Turnerbundhoz kerüljön, majd a csapat spanyolországi túrájáról ne térjen vissza, és a Real Sociedadot válassza. Történt mindez 1922-ben, majd egy esztendő múlva már a csapat kispadján ült, ő volt az első magyar edző Spanyolországban. 1930-ban szerződtette a Real Madrid, 1932 áprilisában pedig bajnokságot nyert a királyi gárdával – veretlenül szerezték meg a klub történetének első bajnoki címét. Májusban már nem ő volt az edző...
A NEMZETI SPORT NAPILAPOT DIGITÁLIS FORMÁBAN ITT OLVASHATJA EL!