„Tehetségesek, de...” – ezért nem igazol magyarokat a BL-résztvevő

BABJÁK BENCE (Maribor)BABJÁK BENCE (Maribor)
Vágólapra másolva!
2017.10.20. 09:51
null
Nyugalom, jó kezekben van az NK Maribor! – mutatja Zlatko Zahovic
Az aprópénzből BL-csoportkörbe jutó NK Maribor sportigazgatója az anyagi lemaradás kompenzálásáról, a legjobb játékosok kiárusításáról, valamint Lipcsei Péterről is beszélt a Nemzeti Sportnak, és karrierje legszomorúbb pillanatát is felelevenítette.

 

ZLATKO ZAHOVIC
Született: 1971. február 1., Maribor (Jugoszlávia)
Nemzetisége: szlovén
Sportága: labdarúgás
Posztja: támadó középpályás
Válogatottság/gól (1992–2004): 80/35
Klubjai profiként: Partizan (jugoszláv, 1989–1993), Proleter Zrenjanin (jugoszláv, 1990–1991 – kölcsönben), Guimaraes (portugál, 1993–1996), Porto (portugál, 1996–1999), Olympiakosz (görög, 1999–2000), Valencia (spanyol, 2000–2001), Benfica (portugál, 2001–2005), Limbus Pekre (szlovén, 2008–2009)
Legnagyobb sikerei: Bajnokok Ligája-döntős (2001), 4x portugál bajnok (1997, 1998, 1999, 2005), jugoszláv bajnok (1993), görög bajnok (2000), 2x Portugál Kupa-győztes (1998, 2004), 3x portugál Szuperkupa-győztes (1996, 1998, 1999)

– A mai labdarúgásban reális, hogy Kelet-Közép-Európából egy-egy csapat a Bajnokok Ligája csoportkörébe jusson?
– Mi nem lepődtünk meg, hogy sikerült – válaszolta Zlatko Zahovic, az NK Maribor 46 esztendős sportigazgatója, aki a keddi Maribor–Liverpool Bajnokok Ligája-mérkőzés előtt adott interjút a Nemzeti Sportnak. – A mai futballt a pénz határozza meg, minél több van belőle a csapatnak, annál eredményesebb. Mi nem vagyunk gazdagok, így a tapasztalatunkkal kompenzáljuk az anyagi lemaradásunkat. A vezetőedzővel, Darko Milaniccsal mindketten a saját bőrünkön – én játékosként, ő szakvezetőként – tapasztaltuk, milyen teljesítményt követel az európai topfutball. Ennek megfelelően építjük és készítjük fel a csapatot. Tudjuk, mire számíthatunk a selejtező első körében, illetve a csoportkörben. És mindig hiszünk a győzelemben. Mindig.

– Hogyan lehet hinni, amikor az ellenfél papíron sokkal esélyesebb?
– A múltban többször bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk legyőzni és kiejteni az esélyesebbeket. Miért ne vágnánk úgy neki minden sorozatnak, hogy ismét sikerül? Ha a Real Madriddal játszanánk idegenben, akkor is elhinnénk, hogy nyerhetünk. Nem dől össze a világ, ha kikapunk, de pályára lépni csak a győzelem reményében lehet.

APÁRÓL FIÚRA

A sportigazgató fia, Luka Zahovic is az NK Mariborban futballozik, pedig volt rá esély, hogy a 21 esztendős csatár az idén nyáron Magyarországra költözzön.

„Én huszonhat évesen szereztem az első gólomat a Bajnokok Ligájában, ő mindössze tizennyolc volt. Jobb játékos, mint amilyen én voltam huszonegy évesen. A szerződése? Hamar megegyeztünk, én bízom benne, ő bízik bennem. Az apa-fiú kapcsolat a klubházon belül nem érvényesül, itt ő is csak egy játékos a sok közül. A nyáron, miután kinevezték a Videoton vezetőedzőjének, felhívott Marko Nikolics, hogy tárgyaljunk Lukáról, de a fiam végül Mariborban maradt” – mondta Zlatko Zahovic.

– Az utóbbi években gyakran hallottuk az európai kupáktól hamar búcsúzó csapatainktól, hogy a magyar élvonal nem készíti fel a játékosokat a nemzetközi porondra. A szlovén élvonal felkészíti?
– A szlovén és a magyar élvonal között nincs jelentős különbség, itt sincs nyugat-európai iram. Éppen ezért vezetik olyanok a klubot, akik ismerik a Bajnokok Ligája világát. A legelső selejtezőkör első meccsétől kezdve a playoffkör visszavágójának utolsó percéig pontosan tudjuk, mi történhet a csapattal. Mi okozhat nehézséget, milyen helyzeteket kell megoldanunk. Mindenre felkészülünk, és mindenre van forgatókönyvünk. A csapatot pedig taktikailag tökéletesre fejlesztjük.

– Vagyis?
– A keretben minden játékosnak tudnia kell, mi a feladata az adott poszton, akkor is, ha álmából keltik fel. Fizikailag és taktikailag is remekül felkészítjük őket, ebben nem lehet kifogás. Az erőnk a kilencvenharmadik percben sem fogyhat el, és nem fordulhat elő, hogy valaki nem tudja, hogyan kell helyezkednie. Ami tanulható és fejleszthető, azt a legmagasabb szinten adjuk át a játékosoknak.

KIS PÉNZ, NAGY FOCI

Az NK Maribor költségvetése szezononként hárommillió euró (kb. 940 millió forint), ezenfelül a játékoseladásból és a nemzetközi kupaszereplés után járó, UEFA-tól kapott pénzből juthat bevételhez. Az egyesület főszponzora egy biztosító cég, emellett több kisebb támogatója van. A televíziós jogdíjakból mindössze ötvenezer euró (kb. 16 millió forint) folyik be a klub kasszájába, és a jegyeladásból származó összeg is elenyésző tétel az éves költségvetésben. A magyar élvonalban kevés olyan egyesületet találni, amely kevesebb pénzből gazdálkodik, mint a maribori klub, ennek tükrében érdemes megnézni, meddig jutottak a szlovénok a nemzetközi porondon az utóbbi években.

2017–2018: Bajnokok Ligája-csoportkör; 2016–2017: Európa-liga-selejtező, playoffkör; 2015–2016: Bajnokok Ligája-selejtező; 2014–2015: Bajnokok Ligája-csoportkör; 2013–2014: Európa-liga, legjobb 32 mezőnye; 2012–2013: Európa-liga-csoportkör

– És ha ez kevés?
– Akkor veszítünk. Az előző szezonban az azeri Qabala kiejtett minket az Európa-liga-selejtező utolsó körében, ez benne van a sportban. Ezzel együtt az idén nyáron egy percig sem kételkedtünk abban, hogy bejutunk a BL csoportkörébe. Azután, hogy az előző idényt követően négy kulcsjátékosunk távozott.

– Erősítés helyett eladták legjobb játékosaikat?
– Racionálisan kell gondolkodunk és terveznünk, a szűkös költségvetésünk miatt a stratégiánk része, hogy évről évre eladjuk a legjobbakat. A költségvetésünkbe kell az a pénz, amelyet értük kapunk, ugyanakkor az éremnek két oldala van. A mai futballban nincsenek nagy titkok, mindenki ismer mindenkit. Ha a játékosok látják, hogy nem gördítünk akadályt a távozásuk elé, ha nagyobb klubok hívják őket, és a Maribor ugródeszka lehet a karrierjükben, a fiatal tehetségek jó eséllyel minket választanak. És mivel nem selejtet adunk tovább, a nagyobbak is bizalommal vásárolnak tőlünk. Az utóbbi tíz évben nagyjából nyolcvan játékost értékesítettünk, vagyis elég jó az ajánlólevelünk. És mivel tudjuk, hogy a legjobbak a szezon végén elmennek, már jó előre gondoskodunk a pótlásukról, olyan játékost állítunk a helyére, aki megfelelően helyettesítheti. Így nem a selejtező előtt kell kapkodnunk, és ha nem is erősödünk, a szintet tartjuk.

– Kétezernyolc óta dolgozik a Maribor sportigazgatójaként, az évek alatt látott olyan magyar játékost, akit szeretett volna szerződtetni?
– Őszinte leszek: nem. Amennyire meg tudom ítélni, a magyar futballisták tehetségesek, az egyéni képességeik rendben vannak, de mentálisan nincsenek megfelelően felkészítve. Valamiért nem hiszik el, hogy nyerhetnek. Márpedig mi nem veszünk olyan labdarúgót, aki nem hisz benne, hogy ha hét nap alatt három meccset kell játszania, mindhármat megnyerheti. Egyébként szeretem Magyarországot, mindig szívesen megyek oda, Lipcsei Pétert, akivel együtt játszottunk a Portóban, a mai napig kedvelem. De sportigazgatóként nem az érzelmeim vezérelnek.

– Az utánpótláscsapataiknál mi a fontosabb, az eredmény vagy az egyéni képzés?
– Természetesen az utóbbi. Az U14-es edzőnek nem kell megnyernie a bajnokságot, nincs rajta eredménykényszer. Fejlessze úgy a játékosokat, hogy később az első csapat hasznára váljanak. Egyébként is, ha csupa ügyes, jól felkészített gyerek szerepel az együttesben, az eredményekkel sem lesz gond.

FIAKÉNT SZERETTE FEHÉR MIKLÓST

Amikor arról beszél, mindig győzelmet vár a csapatától, a szeme sem rebben.

Ha telefonján felhangzik a csengőhangként beállított Bajnokok Ligája-himnusz, azonnal kinyomja, hogy ne zavarja a beszélgetést. A kérdésekre megfontoltan, kimérten válaszol, amikor pedig szóba kerül a 2001-es Bajnokok Ligája-döntő, amelyen a tizenegyespárbajban Oliver Kahn, a Bayern München kapusa kivédte a lövését, és végül a német klub vitte haza a serleget, blazírt arccal közli: már egyáltalán nem foglalkoztatja a játékos-pályafutása, elfogadta, hogy véget ért élete egyik legszebb korszaka, 2004-es visszavonulása óta egyetlen gólját sem nézte vissza.

Zlatko Zahovic tekintete csak egyszer réved a távolba, a hangja csak egyszer változik meg.

Amikor felidézi magában a Portugáliában töltött éveket, és magyar csapattársát, Fehér Miklóst, akit fiaként szeretett.

„Emlékszem, amikor tizenkilenc évesen a Portóhoz szerződött, mennyire fiatal volt még... Karácsony volt, én pedig nem akartam, hogy egyedül töltse az ünnepeket, ezért meghívtam a családomhoz, hogy velünk legyen szenteste. Nagyszerű srác volt, és ami vele történt, a mai napig feldolgozhatatlan. Az az éjszaka Guimaraesben karrierem legszörnyűbb pillanata volt. Amikor Győrben járok, igyekszem meglátogatni a családját, betérni az éttermükbe. Ez az igazán szívbe markoló tragédia, nem pedig a BL-döntőben kihagyott tizenegyes.”

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik