Iráni sajtójelentések szerint a mérkőzésre 3500-4000 nő váltott jegyet, amelyek gyorsan elfogytak.
Az iráni hatóságok a nők számára külön beléptetőkapukat, szektorokat és illemhelyeket alakítottak ki. Ezekben a szektorokban csak nőkből álló rendőrök felügyelték a rendet, és női orvosi személyzet teljesített szolgálatot. Számos női szurkoló órákkal a meccs kezdete előtt jelent meg a stadionban, sokan a győzelem jelét mutatták kezükkel, és iráni zászlókat lengettek.
Iránban az 1979-es iszlám forradalom győzelme után tiltották meg a nőknek, hogy futballmeccsekre járjanak, a rendelkezés ellen pedig azóta is többször tiltakoztak. A síita klérus ultrakonzervatív tagjai ugyanis azzal érveltek, hogy a stadionok légköre „nem megfelelő a nők számára".
Voltak esetek, amikor női szurkolók álszakállt viselve próbálták megkerülni a tilalmat. Szeptemberben pedig egy nő felgyújtotta magát, miután a rendelkezés megsértése miatt börtönre ítélték.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hatalmas győzelemként értékelte a tilalom részleges feloldását. Gianni Infantino FIFA-elnök korábban azzal fenyegetett, hogy kizárhatják az iráni csapatot a 2022-es katari világbajnokságról, ha a tiltást nem vonják vissza.
Maszud Szultanifar iráni sportminiszter szeptemberben jelentette be, hogy Iránban ezentúl a nőket is beengedik a férfiak labdarúgó-mérkőzéseire. Hozzátette: az új rendelkezés először csak a világbajnoksággal kapcsolatos nemzetközi mérkőzéseket érinti.
Emellett bizonyos korlátozások továbbra is életben maradtak, így a sportminisztérium korábbi közlése ellenére a nőknek nem biztosítottak sajtóakkreditációt, hogy fotóriporterként dolgozhassanak.
VB 2022, SELEJTEZŐ
ÁZSIA, MÁSODIK SZAKASZ
C-CSOPORT
Irán–Kambodzsa 14–0
