Futsal: bronzéremért játszhat a Székelyudvarhely

Balázs Zoltán,Tóth Szabolcs, Lódi Tamás, Madarász János, Gyurcsányi Zsolt összeállításban futott ki a pályára a Székelyudvarhely futsalcsapata... a tíz évvel ezelőtti román bajnoki fináléban. A debreceni Kozma Mihály által dirigált, az akkori magyar válogatottal gyakorlatilag megegyező „aranycsapat" egy évtizede a Küküllő-parti kisváros harmadik futsalaranyát szerezte a román válogatott gerincét képező Déva ellen.

Az anyagi források hiányában a következő esztendőben szélnek eresztették a gárdát, s alapjaiból szervezték újra a székelyudvarhelyi teremlabdarúgást, azóta pedig saját nevelésű legénység, a kapusposztot leszámítva ma is csupa székely teremfocis próbál felemelkedni a nagy elődök szintjére – több, ám inkább kevesebb sikerrel. Volt ugyan menet közben egy bajnoki ezüst és néhány bronz, ám az elkényeztetett székelyudvarhelyi publikum rendre csalódásként élte meg az elmúlt évek helyezéseit.

A jelenlegi anyagi hátteret és a keretet figyelembe véve azonban a bajnoki döntő is bravúrnak számít manapság Székelyudvarhelyen, ám ez az eredmények váratlan alakulása folytán kézzelfogható közelségbe került a Futsal Klub Székelyudvarhely számára. A feladat egyszerű volt: kedd este hazai pályán le kellett győzni a tavalyi ezüstérmes Galati Unitedet. Döntetlen esetén a bronzmeccsen léphetett volna pályára a román válogatott technikai igazgatói posztját is betöltő Jakab Zoltán csapata, egy hazai vereség viszont az idei szezon végét jelenthette volna.

Nem csoda, hogy a playoff utolsó találkozójára csurig telt a székelyudvarhelyi sportcsarnok, s a meccs előtt ezerkétszáz torokból felcsendülő székely himnusz valószínűleg jobban hatott a házigazdákra bármiféle lélektani felkészítőnél. A felpaprikázott székelyek a hatodik percben köszöntek be először, négy minutummal később pedig kettőre növelték az előnyüket. A galaciak azonban nem roppantak össze: előbb szépítettek, majd hét másodperccel a szünet előtt egyenlítettek. Erre még volt válasza a Székelyudvarhelynek, három másodperccel az első félidő vége előtt tízméteres büntetőből újra vezetést szereztek.

A felek tehát 3–2-vel fordultak, s csupán nyolc másodperc telt el a második játékrészből, amikor a vendégek egy véleményes büntetőből újra kiegyenlítettek. Ekkor valószínűleg kevesen gondolták, hogy több gól már nem esik a találkozó során; az idő múlásával egyre görcsösebbé váló vendéglátók idegeinek az sem tett jót, hogy a játékvezetők sípja néma maradt egy büntetőterületen belüli nyilvánvaló galaci kezezésnél.

A döntetlen bronzmeccset ért a Székelyudvarhelynek, ám mindent vagy semmit alapon a döntőt jelentő győzelemre hajtottak a vészkapusos játékra váltó sárga-kékek – ám hiába a frenetikus buzdítás, hiába a kecsegtető helyzetek, a vendégháló a lefújásig már érintetlen maradt.

A 3–3-as döntetlen azt jelenti, hogy a Székelyudvarhely idén a bronzért meccselhet a Dévával, míg a Galac játssza a bajnoki döntőt a Temesvárral.