Fischertől Csányiig – Szöllősi György jegyzete

Csányi Sándor nyolc éve tartó MLSZ-elnökségének egyik első diplomáciai aktusa volt, hogy vezetésével a magyar szövetség megpályázta, majd vendégül látta a FIFA 2012-es kongresszusát Budapesten. Ez még mindenestül Sepp Blatter FIFA-ja volt, s a teljhatalmú elnök itt tüntette ki a nemzetközi szövetség vezérkarában a múlt században 12 évig dolgozó Szepesi Györgyöt a FIFA-érdemrenddel. Akkor a pesti kongresszus azt jelentette, hogy 82 esztendő után voltunk házigazdái a futball-világszövetség közgyűlésének. Még Fischer Mór erőfeszítéseit dicsérte az 1930-as pesti kongresszus, amelynek sporttörténelmi jelentősége nem kisebb, mint hogy itt határozta el a FIFA az első futball-világbajnokság megrendezését (amelynek még azon a nyáron Uruguay volt a házigazdája).

Vb az idén is lesz, és az annak kapcsán rendezendő oroszországi FIFA-kongresszuson iktatják be tisztségébe a szervezet új európai alelnökeként Csányi Sándort. Ez az örömteli hozománya annak, hogy az európai szövetség (UEFA) hétfői pozsonyi kongresszusán egyhangúlag az MLSZ elnökét delegálták a kontinens futballvezetői a hazájában korrupciós botrányba keveredő Ángel María Villar spanyol futballelnök megüresedett FIFA-alelnöki székébe, Villar eredeti mandátumának jövőre esedékes lejártáig. Ha azt nézzük, hogy Vitalij Mutko orosz miniszterelnök-helyettes politikusi összeférhetetlenség (vagyis a szigorodó szabályok), a leghosszabb ideig és meglehetősen sikeresen elnökösködő baszk-spanyol Villar pedig halmozódó botrányai miatt hullott ki a FIFA legfelsőbb vezetőségéből, akkor elmondhatjuk, hogy nemcsak Blatternél voltunk jók, hanem a FIFA megújulásának is győztese az MLSZ és az MLSZ-elnök.

Fischer Mór után csak Barcs Sándor jutott ilyen magasra a nemzetközi futball hierarchiájában, amikor megbízott UEFA-elnökként automatikusan FIFA-alelnök is volt 1972–73-ban, de ennek már majdnem fél évszázada, s bizony a magyar labdarúgás súlya nagyobb volt akkor. A legújabb siker a nyolc éve tartó építkezés eredménye, olyan állomásokkal, mint a FIFA-, az UEFA-kongresszus, majd az U19-es Eb megrendezése, a 2020-as Eb négy meccsének Budapestre hozatala (az ehhez szükséges új nemzeti futballstadion megépítésével), Csányi Sándor UEFA végrehajtó bizottsági taggá, majd FIFA-tanácstaggá választása, a női BL-döntő rendezési jogának megszerzése (a Fradi új stadionjában), s végül, de egyáltalán nem utolsósorban: a kijutás egy világversenyre 30, az Eb-re konkrétan 44 év után. Hiszen ez a lényeg, a szurkolónak csak ez számít, a minden diplomáciai sikernél nagyobb büszkeséget adó, gólokban és pontokban mérhető eredmény, amit – bár segíthet a jó sportpolitika – csakis a pályán vívhatunk ki.