FIFA: a Neymar-ügy után szabályoznák az átigazolásokat

Jerome Valcke FIFA-főtitkár szerint különösen a dél-amerikai térségben igen erős a „szürke zóna". A tömeges átigazolások a '90-es évektől indultak meg a kontinensről, a klubok többször kerestek külsős segítséget – magánszemélyeket, cégeket –, hogy tehetségeiket minél tovább maguknál tudják tartani, így növeljék értéküket. Őket aztán a játékjog után járó összegből bizonyos százalék illette meg.

A másik az adózás megkerülése volt. Említenek konkrét példát is. Uruguayban ugyanis tavaly augusztusig mindössze négy százalékos adó terhelte az Európából és Ázsiából bejövő összegeket – akkortól viszont a háromszorosára emelték –, ezt úgy használták ki a dél-amerikai klubok, hogy a játékost átigazolta egy uruguayi klub, majd rögvest kölcsönbe visszaadta az eladó egyesületnek. De üzletelni, szerződni papíron az uruguayi klubbal kellett.

A FIFA időközben már a helyszínen gyűjtött információt, és próbálja minél szűkebb térbe szorítani az ügyeskedőket.

Neymar esetében az 57 millió eurós vételárnak – a múlt héten Sandro Rosell Barca-elnök az ügy miatt lemondott, de a klub változatlanul tartja magát ahhoz, hogy ennyi a pontos összeg, és nem több – nagyságrendileg valamivel több, mint a negyede (17 millió euró) jutott el a Santoshoz, a fennmaradó 40 millió euró a játékos édesapjának a tulajdonában lévő cégnek lett átutalva.