Fotó: Action Images (archív)
Trefilov válogatottja így ünnepelt a 2007-es világbajnoki döntőben, miután legyőzte Norvégiát
Fotó: Action Images (archív)
Trefilov válogatottja így ünnepelt a 2007-es világbajnoki döntőben, miután legyőzte Norvégiát
AZ OLIMPIA CSOPORTBEOSZTÁSA
| A-csoport |
| Norvégia, Románia, Franciaország, Kína, Angola, Kazahsztán |
| B-csoport |
| Oroszország, Németország, Magyarország, Dél-Korea, Svédország, Brazília |
| A csoportokból az első négy csapat jut tovább. |
Női kézilabdában az elmúlt négy esztendőben jelentősen átrajzolódtak az erőviszonyok. Sem az Athénban aranyérmes dánok, sem az ott bronzérmes ukránok nem jutottak ki a pekingi olimpiára (érdekesség, hogy a dánokat éppen ukránok ütötték el a vb-től és ezzel együtt az olimpiától, míg az ukránok nem jutottak nyolc közé a vb-n és ezért maradnak le Pekingről).
Ott lesz viszont a tavalyi, franciaországi világbajnokság első négy helyezettje, vagyis az orosz, a norvég, a német és a román válogatott, mely együttesek közül egyik sem szerepelt Athénban, ezúttal viszont mindegyik csapat érmes reményekkel utazhat az olimpiára.
Sőt, az orosz és a norvég válogatott egyenesen a torna legnagyobb esélyesének számít. Ezt alátámasztandó elég csak megnéznünk az elmúlt két év nagy világversenyeit, hiszen a 2006-os Európa-bajnokságon és a 2007-es világbajnokságon is ez a két együttes játszotta a döntőt.
A kontinenstornát a norvégok, a világbajnokságot pedig a 2005-ben is győztes oroszok nyerték, szóval nincs egyszerű helyzetben az, aki a végső győztesre szeretne tippelni.
Ez annál is inkább igaz, mert az előkészületi mérkőzések is azt igazolják, hogy mindkét csapat bombaformában várja az olimpiát. Az oroszok Albertville-ben nyertek tornát, a norvégok pedig éppen a mieink előtt nyerték meg a Scandinavian Opent.
És, hogy mitől olyan jó ez a két együttes? A világsztárok hada mellett (orosz oldalon többek között Irina Poltoratckaja, Jana Uskova, Liudmila Postnova említhető, míg a norvégoknál Gro Hammerseng, Katja Nyberg és Kristine Lunde) elsősorban a két szövetségi kapitányt kell kiemelni.
Marit Breivik 1994 óta irányítja a normellett a vég válogatottat, és azóta egyszer világbajnok, háromszor pedig Európa-bajnok volt a csapattal, míg Jevgenyij Trefilov 2001 óta háromszor nyert világbajnokságot az orosz válogatottal. Az olimpiai aranyérem azonban még mindkettejük éremgyűjteményéből hiányzik…
DÉL-KOREA ÉS MAGYARORSZÁG JELENTI AZ ÁLLANDÓSÁGOT
A közvetlen nemzetközi élmezőnyben mindössze két olyan válogatott van, amely az elmúlt három olimpia mindegyikén részt vett. Az 1996-ban és 2004-ben is ezüstérmes dél-koreai válogatott mellett a magyar csapat jelenti az állandóságot. Nemzeti együttesünk Atlantában bronzérmes, Sydenyben ezüstérmes volt, míg Athénban ötödik lett. Csapatunknak ami a legnagyobb erénye, az egyben a legnagyobb hátránya is: ez a kiszámíthatatlanság. Erre a legjobb példa a tavalyi világbajnokság, ahol csak a nyolcadik helyen végeztünk, miután kikaptunk a nálunk gyengébb Angolától, viszont azt megelőzően hatalmas csatában, mindössze egygólos vereséget szenvedtünk a későbbi világbajnok oroszoktól. Vagyis kétarcú a magyar válogatott, de bízzunk benne, hogy Pekingben a szebbik arcát mutatja, és akkor még a norvégok és az oroszok ellen sem lesz esélytelen!
