CSILLAG PÉTER
2022.08.22 20:31 Frissítve: 2022.08.23 23:25

Húsz éve viseli Puskás Ferenc nevét a nemzeti stadion

Húsz évvel ezelőtt, 2002. augusztus 21-én nevezték át az 1953-ban megnyitott nemzeti stadiont Puskás Ferenc Stadionra. A jeles névadóra és a jelenlétében rendezett Magyarország–Spanyolország (1–1) díszmérkőzésre emlékezve a korabeli válogatott tagjainak részvételével tartottak díszes ünnepséget a 2019-ben átadott Puskás Arénában.

 

Húsz éve mehetünk a Puskásba (Fotó: Árvai Károly) – A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK

„Integessen, Öcsi bácsi!” – biztatta udvariasan a mellette álló, 75 éves ünnepeltet a volán mögül Baumgartner Zsolt, miközben a forgatókönyvnek megfelelően nyitott sportkocsival végighajtott vele az atlétikai pályán a szurkolók előtt. Puskás Ferenc csak ennyit szólt vissza mogorván: „Integessen a f...om.”


Ez talán az utolsó hamisítatlan puskásos aranyköpés, amely fennmaradt a magyar labdarúgás legismertebb alakjától, akit sokan éppen keresetlen őszintesége, maníroktól mentes megnyilvánulásai miatt is zártak a szívükbe. És talán ezért is bocsánatos bűn, hogy a számos szép gesztus és a magyar–spanyol válogatott mérkőzés 1–1-es végeredménye mellett futballkörökben a sportkocsis jelenet miatt is emlékezetes maradt a húsz évvel ezelőtti ünnepi alkalom, amely során az addigi Népstadion hivatalosan „felvette” Puskás Ferenc nevét. Az anekdota Szöllősi György Puskás Ferenc életútját feldolgozó könyvében is szerepel, és segít megidézni valamit abból az őt körüllengő megnyerő közvetlenségből, természetességből, amelyet feleleveníteni hétfőn különösen időszerűnek tetszett.

Sokan eljöttek a hétfői eseményre a 2002-ben megrendezett, spanyolok elleni „keresztelőmérkőzésen” pályára lépő magyar labdarúgók közül (Fotó: Árvai Károly)

Hogy miért? Húsz évvel ezelőtt, 2002. augusztus 21-én nevezték át az 1953-ban megnyitott nemzeti stadiont Puskás Ferenc Stadionra. A jeles névadóra és a jelenlétében rendezett Magyarország–Spanyolország (1–1) díszmérkőzésre emlékezve a korabeli válogatott tagjainak részvételével tartottak díszes ünnepséget a 2019-ben átadott Puskás Arénában. A Sportért Felelős Államtitkárság szervezésében meghirdetett program nyitányaként Gellei Imre akkori szövetségi kapitány mondott ünnepi beszédet A magyar labdarúgás szobránál.

„A spanyol válogatott ellen játszani mindig nagy feladat, a friss világbajnoki negyeddöntős, Iker Casillas, Xavi, Raúl és Fernando Morientes nevével fémjelzett csapat ellen ez fokozottan igaz volt, ám úgy hiszem, a döntetlennel alkalomhoz méltó teljesítményt nyújtottunk, Puskás Ferenc előtt is tisztelegve – hangsúlyozta a manapság az öregfiúk-válogatottat vezető szakember. – Öcsi bácsi nem csak játékával és futballpályafutásával, de színes egyéniségével, jellegzetes humorával is nyomot hagyott környezetében, a közelében tartózkodni is élményt jelentett. Neki nem kellett értenie a futballhoz, mert ő maga volt a futball.”

Lapunk főszerkesztője, Szöllősi György A magyar labdarúgás szobra előtt – beszédében kitért az aréna átnevezéséért vívott küzdelem lépéseire (FOTÓK: ÁRVAI KÁROLY)

Gellei Imre megemlékezett a húsz évvel ezelőtti csapat nagy hiányzóiról, a spanyolok ellen csereként Gera Zoltánt váltó, két évvel később elhunyt Fehér Miklósról (az egykori remek támadó édesapja a szervezők meghívására ott volt a hétfői eseményen), valamint a sokak által kedvelt, örökké derűs masszőrről, Eisemann Lászlóról (1954–2015). A magyar válogatott játékosok előtt tisztelgő szobornál elhelyezték a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Labdarúgó-szövetség és a Puskás Alapítvány koszorúját, majd a Puskás Aréna keleti VIP-termében folytatódott a műsor a további köszöntőbeszédekkel.

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár (Fotó: Árvai Károly)

 

„Nem volt kérdés, hogy a legnagyobb, nemzeti stadionunknak Puskás Ferenc nevét kell viselnie – emelte ki Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, aki maga is ott volt a magyar–spanyol mérkőzésre kilátogató húszezer ember között. – Az is egyértelműnek tűnt, hogy az akkori stadion nincsen a névadó legendához méltó állapotban, a 2019-ben felavatott Puskás Arénáról már ez is elmondható. Nem csak a futballban alkotott maradandót, hatásáról sokat elárul, hogy máig a Puskás a legismertebb magyar név a világon.”

Az ünnepi mérkőzés jegyzőkönyve
Felkészülési mérkőzés, 2002. augusztus 21.
MAGYARORSZÁG–SPANYOLORSZÁG 1–1
(0–0)
Puskás Ferenc Stadion, 20 000 néző
Vezette: Fleischer (Ehing, Salver) – németek
MAGYARORSZÁG: Király – Urbán (Korolovszky, a szünetben), Dragóner, Gyepes – Bodnár, Sebők V. (Fehér Cs, 60.), Miriuta, Lőw (Halmosi, 78.) – Lisztes (Böőr, a szünetben), Gera (Fehér M., a szünetben) – Tököli (Kenesei K., 63.)
Szövetségi kapitány: Gellei Imre
SPANYOLORSZÁG: Casillas (Ricardo, a szünetben) – Puyol, García Calvo (Aranzábal, 61.), Marchena (Juanito, a szünetben), Raúl Bravo – Mendieta (Joaquín, a szünetben), Xavi, Orbaíz (Sergio, 61.), Vicente – Morientes (Tamudo, a szünetben) – Raúl (Valerón, a szünetben)
Szövetségi kapitány: Inaki Sáez
Gólszerző: Miriuta (72.), ill. Tamudo (55.)

A két évtizeddel ezelőtti válogatott játékosai nagy számban megjelentek, jelen volt Böőr Zoltán, Fehér Csaba, Gera Zoltán, Gyepes Gábor, Halmosi Péter, Kenesei Krisztián, Király Gábor, Miriuta László, Sebők Vilmos és Tököli Attila is. A csapat képviseletében a 108-szoros válogatott kapus, Király Gábor állt mikrofonhoz, a Puskás Intézet eseményre összeállított, alkalmi minikiállításának díszletei között. Megemlítette kettejük életútjának furcsa egybeeséseként, hogy Puskás Ferenccel mindketten április 1-jén születtek, és felidézte utolsó, 2005-ös találkozásuk emlékét: „A Real Madrid elleni mérkőzésen történt az eset, és úgy él a fejemben, mint egy film jelenete. A játékoskijáróból ő jött kifelé, én tartottam befelé, a lelátóról beszűrődött a Puskást ünneplő közönség hangja és a kinti világosság, befelé fokozatosan sötétedett az alagút. Abban a furcsa helyzetben találkoztunk, és váltottunk néhány szót, ami különösen sokat jelentett nekem.”

A névadó ünnepség évfordulóján ott volt a Puskás Arénában Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Magyar Labdarúgó-szövetség képviseletében pedig mások mellett a beszédében személyes, Puskás Ferenccel kapcsolatos emlékeit felidéző Berzi Sándor alelnök, Vági Márton főtitkár, illetve Marco Rossi, a válogatott szövetségi kapitánya.

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya is megjelent az ünnepségen

„Külföldi vagyok, mégis büszkeséggel tölt el, hogy itt lehetek és a magyar futball legnagyobb legendájára emlékezhetek – mondta az olasz edző. – A válogatott vezetőjeként mondhatom, a csapattal Magyarországot és a magyar futball történetét is méltó módon kell képviselnünk. Sohasem fordulhat elő, hogy szégyent hozzunk az országra.”


 
Puskás Aréna 2.0 – Szöllősi György jegyzete

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Puskás-ügyek nagykövete az elnevezés egykori hivatalos kezdeményezőjeként mondott beszédében kitért az átnevezésért vívott küzdelem lépéseire.  Lapunk kérésére Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó-szövetség akkori elnöke a Berzi Sándor által említett részletet megerősítve elárulta, a magyar–spanyol mérkőzés eredeti időpontja április eleje, a Puskás Ferenc 75. születésnapjához legközelebbi játéknap lett volna, ám a spanyol szövetség a megállapodás ellenére az utolsó pillanatban visszatáncolt, és a világbajnokságra készülő válogatottnak utóbb egy Hollandia elleni mérkőzést kötött le. A spanyolok azonban fontosnak gondolták megadni a tiszteletet Puskás Ferencnek, ezért a kissé megkésett, nyári találkozó ötletére nyitottak voltak, sőt fellépési díjat sem kértek érte, csupán a kinti televíziós közvetítési jogokra tartottak számot.

Kovács Jenő ápolta Puskás Ferencet
az utolsó éveiben és az emlékünnepségre is eljött

És ha már televíziós közvetítés: a Puskás Arénában hétfőn levetítették a 2002-es mérkőzés felvételét, amelynek első kockái némi hiányérzetet hagyhattak, hagyhatnak a nézőben.

Hiába harangozták be annak idején, hogy a kezdőrúgást Puskás Ferenc végzi majd el, a Kútvölgyi kórházból néhány órára kiengedett, legyengült állapotban lévő ünnepelt a stadionban visszalépett a megterhelő feladattól. A játékoskijáró fölötti felirat leleplezésénél azonban még aktívan részt vett, közelről figyelhette a helyükre került betűket: „Puskás Ferenc Stadion”.

VIDEÓS ÖSSZEFOGLALÓNK AZ ESEMÉNYRŐL

Fotó: Árvai Károly

 

Futballista, király, forradalmár is kölcsönzött stadionnevet
Bár helyi futballklasszisokról, neves edzőkről világszerte sok helyen neveztek el stadiont, az európai válogatottak otthonául szolgáló sportlétesítmények között meglepően kevés ilyet találni. Az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA) tartozó nemzeti tagszövetségek stadionlistáját végigböngészve megállapíthatjuk, a budapesti Puskás Aréna mellett csupán hat meccshelyszín viseli korábbi labdarúgó nevét, ráadásul azok közül sem mind tekinthető hivatalos nemzeti stadionnak. Ausztria csapatának otthona a legendás Ernst Happel (1925–1992) 51-szeres osztrák válogatott játékos és edző nevét viselő stadion, Grúzia a Borisz Paicsadze (1915–1990) Dinamo Tbiliszi-csatárról elnevezett stadionban játszik, Koszovó együttesének bázisa a Fadil Vokrri (1960–2018) 12-szeres jugoszláv válogatott futballista, a Koszovói Labdarúgó-szövetség egykori elnöke tiszteletére átnevezett stadion. Formálisan nem a válogatott pályája, mégis ebbe a sorba illeszkedik a holland nemzeti csapat által használt amszterdami Johan Cruyff ArenA (az 1947-ben született és 2016-ban elhunyt, 48-szoros válogatott névadót aligha kell bemutatni), a szerbek mérkőzéseinek gyakran otthont adó Crvena zvezda-pálya, a háromszoros szerb, 59-szeres jugoszláv válogatott csatárról, Rajko Miticsről (1922–2008) elnevezett stadion, illetve a vándorló spanyol válogatott egyik fő játékterepe, a Real Madrid hajdani futballistája, edzője és nagy formátumú elnöke, Santiago Bernabéu (1895–1978) emlékének szentelt klubstadion.
Tanulságos figyelni a különböző országok stadionelnevezési szokásait, a városnegyedről, építési alkalomról, olimpiai kötődésről kapott nevek mellett létezik 26 évesen elhunyt énekes emlékét őrző stadion is (Észak-Macedónia a Tose Proeszki Stadionban játszik), és sok esetben közéleti szereplők adták az ihletet. Belgium stadionja Baldvin király, Bulgáriáé Vaszil Levszki 19. századi forradalmár, Örményországé Vazgen Szarkiszjan, 1999-ben meggyilkolt örmény miniszterelnök és katonai parancsnok nevét viseli.
Puskás Ferenc és a nemzeti stadion
1951 – A Népstadion 1948-ban elkezdett építkezéséhez az utolsó három évben többször vezényeltek ki propagandisztikus céllal korabeli elismert sportolókat, szemléltetve a nép közös munkáját és fáradozását. A Budapesti Honvéd labdarúgói – így Kocsis Sándor és Puskás Ferenc is – lapátoltak 1951-ben, később Papp László ökölvívóról szintén készült hasonló felvétel.
1953 – A Népstadion 1953. augusztus 20-án tartott ünnepélyes megnyitóünnepségének csúcspontja a Budapesti Honvéd–Szpartak Moszkva (3:2) labdarúgó-mérkőzés volt. A kispestieket Puskás Ferenc vezette csapatkapitányként, a moszkvaiakat a találkozón gólt is szerző Nyikita Szimonjan, aki aztán 66 évvel később, a Puskás Aréna 2019-es avatóján a kezdőrúgást elvégezte.
1954 – Az előző év november 25-én Londonban lejátszott sporttörténelmi mérkőzés, az Aranycsapat 6:3-as győzelmét hozó Anglia–Magyarország „visszavágójaként” tekintettek az 1954. május 23-án, Budapesten rendezett találkozóra. A Népstadionban történtek megerősítették a londoni összecsapás tanulságait, a magyarok 7:1-re győztek, Puskás Ferenc két gólt szerzett.
1955 – A 100. magyar–osztrák mérkőzés ünnepi mozzanata volt a térség talán legnagyobb presztízsű nemzetközi rivalizálásának. A Népstadionba a 65 éves Schlosser Imre kezdőrúgása után a magyar válogatott 6:1-re legyőzte ellenfelét, Puskás Ferenc jegyezte az utolsó gólt.
1956 – Nem sejthette Puskás Ferenc 1956. július 15-én, hogy aznap játssza élete utolsó A-válogatott mérkőzését a Népstadionban. A magyar válogatott 4:1-re nyert a lengyelek ellen, majd következett ősszel négy idegenbeli fellépés, mielőtt a forradalom végleg szétszórta az Aranycsapatot, a balösszekötőt is Nyugat-Európába sodorva.
1981 – Huszonöt év elteltével érkezett ismét haza Magyarországra Puskás Ferenc. A nagy visszatérés nemzedéki élményét kínálta a Népstadionban – a magyar–angol világbajnoki selejtező előmérkőzéseként – lejátszott Budapest–Vidék (3–3) gálamérkőzés, amelyen az akkor már pocakos, ám technikai tudását tökéletesen őrző, három gólt szerző klasszist ismét láthatta játszani a hazai közönség. Ráadásul a közkívánatra elért műsorváltoztatásnak köszönhetően a televíziónézők is.
1993 – Puskás Ferencet 1993 tavaszán kinevezték a magyar válogatott szövetségi kapitányának. Összesen négy alkalommal ült a kispadon (mérlege egy győzelem és három vereség), a Népstadionban azonban csak egyszer, a bemutatkozó mérkőzésén vezette a csapatot. Az április 15-én lejátszott felkészülési mérkőzésen Magyarország együttese harmincezer ember előtt 2–0-ra kikapott Svédországétól.
2001 – A Magyar Labdarúgó-szövetség (eredetileg Magyar Labdarúgók Szövetsége) alapításának századik évfordulójára szervezett ünnepi programok csúcs­eseménye a Magyarország–Németország válogatott barátságos mérkőzés volt, amely a Népstadionban – 26 ezer néző előtt – Puskás Ferenc kezdőrúgásával indult és a német válogatott 5–2-es győzelmével zárult.
2002 – Az addig Népstadionként ismert nemzeti stadion a 2002. augusztus 21-én rendezett Magyarország–Spanyolország (1–1) mérkőzéssel lett Puskás Ferenc Stadion. A kezdés előtt köszöntötték a kórházból erre az alkalomra kiengedett 75 éves névadót, aki a Baumgartner Zsolt Formula–1-es pilóta vezette nyitott sportkocsin tett egy kört a tribünök előtti futópályán.
2006 – A 79 évesen elhunyt Puskás Ferencet a Szent István-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartás a róla elnevezett stadionban kezdődött a Nemzet búcsújaként meghirdetett ünnepélyes ravatalozással. A helyszínen egykori csapattársai, pályatársai, tisztelői köszöntek el a futball-legendától, beszédet mondott Buzánszky Jenő, Szepesi György és Ramón Calderón, a Real Madrid elnöke is. A gyászolók körében ott volt mások mellett Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, Michel Platini, a FIFA végrehajtó bizottságának tagja, Juan Antonio Sama­ranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, Ángel María Villar, az Európai Labdarúgó-szövetség alelnöke és Franz Beckenbauer, a Bayern München tiszteletbeli elnöke.
2011 – A 2-es metróvonal nemzeti stadionhoz legközelebb eső állomásának neve 1970 és 2003 között Népstadion, 2003 és 2011 között Stadionok volt, tizenegy éve szerepel Puskás Ferenc Stadion néven, a közlekedési csomópont villamos-, busz- és trolibuszmegállóihoz hasonlóan.
2019 – Az egykori Népstadion, majd Puskás Ferenc Stadion helyén felépített új nemzeti stadion szintén az Aranycsapat kapitányának nevét viseli. A Puskás Arénát 2019. november 15-én, a Magyarország–Uruguay (1–2) barátságos mérkőzéssel avatták fel.

 

2022.10.02 22:24:45

Magyar válogatott nemzetisport.hu

ALAPVONAL. Az is a futball titkai közé tartozik, hogy az utolsó benyomás, élmény mindig nagyon meghatározó. Képzeljük el, ha e két meccset fordított sorrendben játsszuk le, ugyanezzel az eredménnyel. Akkor az eget veri most a mámorunk, és Szalai Ádám győzelmet jelentő csodagólja még inkább Isten akaratának tetszene, noha szerintem így is az.

2022.10.02 10:10:09

Magyar válogatott nemzetisport.hu

1932: Hugo Meisl csapata az Üllői úton is jobb volt, de a játékosok megmagyarázták…

2022.10.01 09:40:58

Magyar válogatott nemzetisport.hu

„Ritkán vagyok elégedett, de amit eddig a nemzeti csapat tagjaként megéltem, az fantasztikus.”

2022.09.29 22:54:47

Magyar válogatott nemzetisport.hu

Ha a bizalom és a megbecsülés kölcsönös, a legnehezebb helyzeteket is lehet kezelni.

2022.09.29 22:16:41

Magyar válogatott nemzetisport.hu