„Ha úgy vesszük, hogy mennyire kiegyensúlyozott a világ futballja, akkor természetesen globalizálódott a labdarúgás – mondta Egervári Sándor, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya a Digi Sport Reggeli Start című műsorában. – Egyre inkább ez a tendencia folytatódik, nagyon nehéz lesz Chilét legyőznie a világbajnoknak. Egyre közelebb kerülnek a futballkultúrák. Azok a nemzetek, amelyek szisztematikusan, egy program mellett kiállva építkeznek, nem két-három évente cserélgetnek, azok tartós eredményeket fognak elérni, ezt a svájciak jó példája is alátámasztja. Akik sűrűn változtatnak, s a gyereket is kiöntik a vízzel együtt a lavórból, sajnos nem fognak eredményeket elérni hosszú távon.”
Szombathy Pál műsorvezető arra kérte Egervári Sándort, játsszon el a gondolattal, mi lett volna, ha a magyar válogatott jut ki a vb-re Görögország helyett, s mi mérkőzhettünk volna meg Costa Ricával a nyolcaddöntőben.
„Az U20-as vb-n Costa Ricát tizenegyesekkel tudtuk legyőzni a bronzmérkőzésen. Közel voltunk hozzájuk, talán lett volna minimális esélyünk, nem vertek volna tönkre minket, mint a hollandok. Abban az esetben nem féltettem volna a magyar válogatottat, ha a legjobb futballistáink folyamatos játéklehetőséghez jutnak klubjaikban” – válaszolta Egervári Sándor.
„Most is azt mondom, el kellene érni, hogy a magyar válogatott játékosai olyan – akár külföldi, akár hazai – csapatokhoz kerüljenek, ahol rendszeresen sok lehetőség jut nekik. Példának ott van Gera Zoltán, aki a Ferencvárosban rendre sok percet tölt a pályán, jobb állapotban van, mintha a Fulhamben tíz perceket kapna.”
„Nagyon jó hosszú távú programjai vannak az MLSZ-nek, de rövid távon én abban látnám a megoldást, hogy az úgynevezett csellengő labdarúgóinkat – mint Németh Krisztián, Koman Vladimir vagy Pintér Ádám – haza kellene hozni, és egy csapatban felkészíteni, mint régen a Honvédban, vagy ahogy a románok csinálják a Steauánál. Klubcsapataink tavalyi nemzetközi szereplése megmutatta, ezek a fiatalemberek még nem érték el Gera Zoliék szintjét. Nagyobb esélyünk lenne a következő egy-két évben, ha hazahoznánk és egy csapatban fel tudnánk készíteni őket.”
„Mérlegelni kell, hogy azok a játékosok szerepeljenek, akik folyamatosan játszanak klubjaikban, vagy az ország legjobb futballistáit, akik esetleg nincsenek topformában. Nehéz választás ez. Nekem volt szerencsém három éven keresztül az elmúlt huszonöt-harminc év selejtezőn talán legtöbb pontot gyűjtő válogatottját formálni. Aztán az utolsó fél évben minden kicsúszott a kezünkből, mert a játékosok nem voltak kellően felkészülve.”
