„A transzfer véglegesítésére augusztus 31-én az utolsó pillanatban került sor, két perccel éjfél előtt. Nagyon izgultam utána, de szerencsére sikerült utóbb jóváhagyatni, és boldog vagyok, hogy a Dijonhoz kerültem – mondta Lang, aki megnyugtatott mindenkit, hogy képben van a francia futballt illetően. – A Dijon kiscsapatnak számít a mezőnyben, ám azon vagyunk, hogy előrébb lépjünk. Szerettem volna a világ egyik topbajnokságában játszani. Ez most megvalósult, de még vannak céljaim ezen kívül is. Tele vagyok ambícióval, és képes vagyok keményen megdolgozni azért, hogy a céljaimat megvalósítsam.”
Az Eb-szerepléssel kapcsolatban elmondta: a magyar válogatott jó teljesítménye lehetőséget adott arra, hogy a játékostársaival felkeltsék a külföldi klubok érdeklődését.
„Karrierem legszebb időszaka volt az Eb, hiszen ez az egyik legrangosabb sportesemény a világon. Felejthetetlen. Voltak más ajánlataim is, azonban a Dijon kínálta számomra a legtöbb konkrétumot. A szállodai szobámban láttam a Dijon legutóbbi bajnokiját. Az Angers elleni három egyes vereség során kevés sikerélményben lehetett része a csapatnak, ám biztos vagyok benne, hogy a jövőben ez megváltozik, és jönnek majd a győzelmek. Amikor egy csapat újoncként szerepel magasabb osztályban, elsődleges célja, hogy bebizonyítsa: helye van a mezőnyben. Nekem személy szerint azt kell bebizonyítanom, hogy képes vagyok az együttes segítségére lenni.”
A beilleszkedéssel kapcsolatban a 23 éves védő elárulta, hogy mindenki nagyon kedvesen fogadta őt.
„Természetesen vannak kisebb problémák a kommunikációval, mert én csak angolul beszélek. Viszont a csapatból páran azért szintén beszélnek angolul is. Tisztában vagyok a kommunikáció fontosságával, ezért szeretnék a lehető leggyorsabban megtanulni franciául. Már találkoztam az edzővel, aki nagy mosollyal fogadott. Azt mondta, hogy a hét végén még pihenjek, majd ezen a héten bekapcsolódok a munkába. Részletekbe egyelőre nem mentünk bele, de szerintem minden nappal jobban megismerjük majd egymást. Tudok játszani a pálya jobb szélén, ám a védelem közepén is, képes vagyok alkalmazkodni a csapathoz. Ott játszom majd, ahová az edző tesz.”
Land elmondta még, hogy számára nem okoz gondot a légiósélet.
„A középiskolai tanulmányaim után már a szüleimtől külön éltem. Persze, szomorú vagyok, hogy nem lehetnek velem. Ez a váltás nemcsak a karrieremben, hanem az életemben is fordulópont lehet, mert a családalapításra is gondolok.”
