Megyeri három riválissal küzd az Olympiakosz kapusposztjáért

– Felkészülési időszak ide vagy oda, négy meccs óta nyeretlenek – nem frusztrálja?
– Dehogynem! Messzemenő következtetéseket nyilván nem érdemes levonni ebből a négy meccsből, de mégiscsak négy csillaggal a mezünkön kezdjük az új évadot, márpedig negyvenszeres görög bajnokként nem engedhetünk meg magunknak ilyen szériát. És azzal sem takarózhatunk, hogy formálódik a csapat, és csak augusztus tizenkilencedikén kezdjük a bajnokságot.

– Jószerével minden évben formálódik…
– Igen, észrevettük, ami egyfelől kevéssé szerencsés, mást ne mondjak, nálam régebb óta csak három futballista szerepel a klubnál a jelenlegi keretből. Tapasztalataim szerint ugyanakkor három-négy tétmeccs után kialakul az együttes gerince, vagyis eddig nem jelentett problémát a csapatépítés.

– Meg aztán méltó kihívó híján túl sok mindenért nincs is miért aggódniuk a hazai porondon.
– Az anyagi lehetőségeket tekintve valóban élen járunk, alighanem a mi keretünk a legerősebb Görögországban, de butaság volna leírni riválisainkat, különös tekintettel a Panathinaikoszra. A bajnokság csapatai nem egymás mögül, hanem egymás mellől indulnak a rajtnál.

– Mit gondol, van összefüggés az elmúlt években viszonylag simán megnyert bajnoki címek és a Bajnokok Ligájában eleddig elmaradó áttörés között?
– Valószínűleg nem voltunk elég jók a nyolcad- vagy a negyeddöntős szerepléshez, és bár nem szoktam erre hivatkozni, kifejezetten balszerencsések voltunk a BL-csoportkörben. Bízom benne, hogy a sors – ahogy az esetek többségében – igazságot szolgáltat, és végre nekünk lesz szerencsénk, vagy legalábbis nem leszünk pechesek. Céljaink között szerepel a csoportkörből továbbjutás, ezért is erősítettünk a nyáron.

– Kapusfronton is. Hányuk közül kell választania a vezetőedzőnek, Míchelnek?
– Négyen vagyunk, a veterán Roy Carroll, a húszéves Andreasz Janniotisz, a közelmúltban az Atlético Madridtól kölcsönbe érkező spanyol Roberto, valamint én. Mondjuk nem lep meg a kialakult helyzet, mert hároméves ittlétem alatt folyamatosan versenyhelyzet elé voltam, illetve vagyok állítva, esetünkben tényleg szó szerint értendő a minden edzés egy-egy bizonyítási kényszer összefüggés. De jó ez így, mert garantálva van a fejlődés.

– A visszajelzésekből ítélve hogy áll a kapusok versengésében?
– Négyünk közül egyedül én szerepeltem eddig az összes felkészülési meccsünkön, mindannyiszor a kezdőcsapat tagjaként, noha ez egyelőre nem több statisztikai adatnál. Vagy mondjuk a bizalom jelénél.

NEM ŰZ SPORTOT A MÉDIASZEREPLÉSBŐL: „ELÉG MAGAS SZINTEN FUTBALLOZNOM”. KERESSE A MEGYERI BALÁZZSAL KÉSZÍTETT INTERJÚT A NEMZETI SPORT HÉTFŐI SZÁMÁBAN, VAGY TÖLTSE LE A DIGITÁLIS VERZIÓT!