Prosser Dániel azzal kezdte: remek érzés volt visszatérni a pihenés után.

„A stadion és a pálya is nagyon jó volt. Összességében a mérkőzés is, az első félidőt leszámítva, ott nem voltunk kellően élesek, de a második félidőre már jól jöttünk ki, helyzeteink is voltak, még a végén meg is nyerhettük volna a találkozót.”

Videónkban mesélt a szabadrúgásról, amit kiharcolt a gól előtt, de szóba kerül, hogyan töltötte a csapat nélküli fél évet, egyáltalán miért alakult így a pályafutása. Mesél a szegedi beilleszkedéséről és a céljairól is.

KOVÁCSIK FÉL ÉV UTÁN ÁLLHATOTT ÚJRA A KAPUBAN

LABDARÚGÓ NB II
21. FORDULÓ
SZEGED-CSANÁD GA–ETO FC GYŐR 1–1 (0–1)
Szeged, Szent Gellért Fórum, 500 néző. Vezette: Berke Balázs (Aradi József, Szalai Dániel)
SZEGED: Takács J. – Könczey (Beronja, 80.), Temesvári, Tóth B., Kővári – Simon Á. (Farkas A., 19.), Szakály D. – Papp Á. (Rédling, 80.), Gajdos, Kundrák (Prosser, 66.) – Bíró B. (Haruna, 66.). Vezetőedző: Alekszandar Sztevanovics
GYŐR: Kovácsik – Kovács K., Csinger, Fodor F., Keresztes (Csontos, 78.) – Toma, Vitális (Kiss B., 78.), Kiss K. – Szendrei Á. (Babati, 48.), Morinígo (Priskin, 78.), Lacza (Szujó, 88.). Vezetőedző: Tímár Krisztián
Gólszerző: Temesvári (88.), ill. Lacza (24.)
Kiállítva: Csinger (87.)
MESTERMÉRLEG
Alekszandar Sztevanovics: – Az első félidő nem tetszett, féltünk játszani, emiatt szomorú voltam, és ki kell elemezni a hibákat. A második félidőben feljavult a játékunk, gyors oldalváltásokkal, nagyobb tempóban játszottunk. Hozzáteszem, a meccs első negyvenöt percében a Győr agresszívebben futballozott, de gratulálok a saját játékosaimnak, mert nem adták fel, és egyenlítettünk.
Tímár Krisztián: – Jó mérkőzésen vagyunk túl. Sikerült vezetnünk, de sajnálom, hogy a szünet előtt már három védőm kapott sárgát. A kiállítás befolyásolta a meccset, hiszen addig jól működött a rögzített szituációk levédekezése, ám a Szeged éppen egy ilyenből egyenlíthetett ki. Kézben tartottuk a meccset, ám meg kell tanulnunk nyerni. Fiatal a csapatom, örülünk az egy pontnak, de ha a szívemre teszem a kezem, akkor sajnálom az itt hagyott kettőt.