A Budafok győzelmekkel lép előre, a DVTK a tabella alján

LABDARÚGÓ NB I
7. FORDULÓ
Budafoki MTE–Diósgyőri VTK 2–1 (Oláh B. 17., Ihrig-Farkas 63., ill. Drazsics 71.)
Budapest, Budafoki MTE Sporttelep, 1400 néző. Vezette:Iványi Zoltán

Nem is lehetett volna ellentétesebb lelkiállapotban a két csapat a mérkőzés kezdetén: a legutóbbi fordulóban az újonc Budafok megszerezte 74 év utáni első idegenbeli győzelmét az élvonalban, miután emberhátrányban is nyerni tudott az MTK otthonában, a Diósgyőr ellenben az odahaza a Pakstól elszenvedett vereség révén megrekedt a tabella utolsó helyén. Izgalmas kérdés volt, hogy a válogatott meccsek miatti bajnoki szünetben Feczkó Tamás, a vendégek vezetőedzője ki tudott-e találni valamit, amivel felrázza az együttesét.

A felállások tekintetében nem tartogattak sok meglepetést a szakvezetők, mindketten a 4–2–3–1-es formáció mellett tették le a voksot, noha miután láttuk, hogy a diósgyőri kezdőcsapatban ott van Mirko Ivanovszki, Gheorghe Grozav és Sztefan Drazsics is, azt gondoltuk, merészebbet húz Feczkó Tamás.

Eleinte kioltották egymást a felek, egyik sem tudta igazán rákényszeríteni az akaratát a másikra. Helyzeteik inkább a hazaiaknak akadtak (a 6. percben Medgyes Sinan 10 méteres, ballábas lövését csak ujjheggyel tolta a léc fölé Braniszlav Danilovics, a 14. percben pedig Ihrig-Farkas Sebestyén bombázott jó lövőhelyzetből a kapu fölé), de a Diósgyőr is betalálhatott volna, amikor a 15. percben Florent Hasani ballábas lövését bravúrral védte lábbal Póser Dániel.

A 17. perc azonban elhozta a változást az állóháborúban, egy szöglet utáni Oláh Bálint-góllal megszerezte a vezetést a Budafok. Ezután a labda egy ideig valamivel többet tartózkodott a hazaiak térfelén, ám Csizmadia Csaba vezetőedző csapata nem tett le a támadásokról sem, Kovács Dániel például két percen belül kétszer is megduplázhatta volna az előnyt. A 27. percben egyedül vezethette volna a labdát a diósgyőri kapura, de kissé nagyképű megoldást választva messziről át akart löbbölni Danilovics kapus feje fölött, aki viszont résen volt, a 29. percben ugyanakkor mesterien fordult és csavart kapura 14 méterről, a labda csupán centikkel ment a bal kapufa mellé.

A pontrúgásai és a beadásai rendre veszélyesek voltak a hazai csapatnak, a Diósgyőr pedig jobbára csak kereste a játékát, sokszor volt érezhető a tanácstalanság. A Budafok nem adta át a területet, újabb és újabb gólhelyzeteket alakított ki. Összességében magabiztosan uralta az első félidőt.

A második meglehetősen csendesen kezdődött, alacsony tempóban folydogált a játék, ám az 57. percben nem sok hiányzott a Diósgyőr egyenlítéséhez: Hysen Memolla balról érkező beadására remekül robbant be középen Mirko Ivanovszki, csakhogy Póser Dániel hihetetlen reflexszel – és persze nagy szerencsével – hárított. Öt perccel később azonban gyönyörű akció végén Ihrig-Farkas Sebestyén megszerezte a második budafoki gólt.

Azt lehetett érezni, hogy ezzel el is dőlt a mérkőzés, mert olyan gyengécskén futballoztak a borsodiak, azonban a 72. percben szépített fejjel Sztefan Drazsics, és ettől igencsak fellelkesültek a vendégek. Megpróbálta nyomás alá helyezni a budafoki kaput a Diósgyőr az utolsó negyedórára („Miért csak ekkor?” – szól a költői kérdés), a labdaszerzések után pedig megiramodott ellentámadásokkal a hazai együttes – ekkor kerekedett jó mérkőzés, lüktetett a játék.

A Budafok végül sikeresen megtartotta az eredményt, ezzel újoncként a harmadik hazai találkozóján eljutott oda, hogy a saját pályáján meccset tud nyerni úgy, hogy uralja is azt. A Diósgyőrnek viszont ki kell találnia valamit a folytatásra, mert nagyon nem fest most jól ez a csapat.