NB I: az FTC rekordalacsony pontszámmal, de nézőcsúcs mellett lett bajnok

♦ A FERENCVÁROS EGYMÁS UTÁN ÖTÖDSZÖR LETT BAJNOK. Legalább ilyen hosszú győzelmi szériát legutóbb az 1970-es években az Újpesti Dózsának sikerült összehoznia, egymás után hét bajnoki címmel (1969 és 1975 között). A zöld-fehérek 110 évvel ezelőtt, az 1908–1909-es és az 1912–1913-as idény között lettek egymás után ötször bajnokok. Az FTC 63 ponttal végzett az élen, ez a legkevesebb a 12 csapatos, 33 fordulós bajnoki rendszer 2015-ös bevezetése óta. Dibusz Dénesék nyolc vereséggel lettek elsők, előtte 2017 tavaszán a Bp. Honvéd lett ugyanennyivel aranyérmes, azóta mindig ennél kevesebb vereséggel zárt az aktuális bajnok. Érdekesség, hogy csak vidéki csapatoktól kapott ki az FTC. A Kecskeméti TE és a Mezőkövesd veretlen maradt a bajnokkal szemben, sőt a két csapattal szemben hat meccsen csupán két pontot szerzett a Ferencváros.

♦ TÖRTÉNELMI FRADI-SIKER ÉS LISZTES-GÓL A DERBIKEN. A Ferencváros szeptember 4-én 6–0-s győzelemmel vágott vissza az Újpestnek a liláktól 12 évvel korábban, ugyancsak ősz elején elszenvedett 6–0-s vereségért. Az FTC a Megyeri úton, tétmérkőzésen korábban sosem aratott ekkora különbségű sikert. A zöld-fehérek – azóta már távozott – elefántcsontparti csatára, a kétszer is betaláló Franck Boli is csak 4–0-s vezetésnél, a szünetben Dibusz Déneséktől tudta meg, hogy 2010-ben az Újpest nyerte meg hat góllal a derbit.



♦ AZ ÉV FELFEDEZETTJE. Az Újpest és a Ferencváros legutóbbi, május 1-jei 3–2-es FTC-győzelemmel véget ért Megyeri úti derbije arról marad emlékezetes, hogy a zöld-fehérek harmadik találatát az akkor még csak 17 éves Lisztes Krisztián szerezte, aki ezzel a derbik előző 100 évének legfiatalabb gólszerzője lett. A mérkőzést követően az MLSZ pénzbüntetéssel sújtotta a fiatal játékost, mert a lefújás után egy égő fáklyát vitt be a pályára. Lisztes ebben az idényben áprilisban, a Mol Fehérvár ellen játszotta az első bajnoki meccsét (ami pályafutása második élvonalbeli találkozója volt), és rögtön két gólt szerzett, egy pontot szerezve ezzel a csapatának. Utána már minden meccsen játszott, kilenc mérkőzésen öt gólt szerzett és két gólpasszt adott, az idény végén megválasztották az év felfedezettjének. A ferencvárosi szurkolók 2011 után tapsolhattak újra Lisztes-gólnak: a fiatal támadó édesapja, idősebb Lisztes Krisztián akkor szerezte utolsó NB I-es gólját, így 12 év után csendülhetett fel ismét az Üllői úton a „Lisztes Krisztián sálálálálá” szurkolói örökzöld.

♦ AZ IDÉNY MEGLEPETÉSCSAPATAI. Mindenekelőtt a Kecskeméti TE, amely újoncként a második helyen végzett, és erre előtte egyetlen feljutó csapat sem volt képes az első osztály 1901-es indulása óta. Szabó István együttese két év alatt két osztályt lépett felfelé, és külön érdekesség, hogy mindhárom bajnokságban a második helyen végzett. 2020–2021-ben az NB III-ban kiharcolt ezüstérme nem ért volna feljutást, ám az Iváncsa nem élt a lehetőséggel, így indulhatott Szabó István együttese az NB II-ben, ahonnan 2022 nyarán másodikként jutott fel az élvonalba.

♦ Másodsorban a Debreceni VSC, amely négyéves szünet után lett újra bronzérmes, és indulhat a nemzetközi porondon, úgy, hogy közben az NB II-t is megjárta a klub. Pedig az idény csapnivalóan indult, a Loki számára, hiszen a portugál Joao Janeiro irányításával hat forduló elteltével nyeretlenül az utolsó helyen állt. Ekkor két meccsre ideiglenesen a klub ikonja, Dombi Tibor vette át a vezetőedzői posztot, majd a Magyarországon addig ismeretlen Szrdjan Blagojevics került a csapat élére. A szerb mester vezetésével az ősz végére a 7. helyre lépett előre a Debrecen, aztán a tavaszi szezont 10 győzelemmel megnyerve a dobogó harmadik fokán fejezte be a bajnokságot.

♦ AZ IDÉNY KUDARCAI – KÉT FŐVÁROSI KIESŐ. A bajnokság végén két budapesti csapat esett ki az NB I-ből: a Bp. Honvéd 20 év után másodszor, míg az újonc Vasas története során hetedszer búcsúzott az élvonaltól. 24 esztendő elteltével lett újra példa arra, hogy egyszerre két fővárosi csapat essen ki az első osztályból: 1999-ben a BVSC és a III. Kerületi TVE távozott a másodosztályba. A két kieső mellett a Mol Fehérvár szereplését nevezhetjük még teljes kudarcnak, hiszen az idény közben kétszer is edzőt váltó csapat 31 forduló után még kieső helyen állt és csak az utolsó körben, a Honvéd felcsúti vereségének is köszönhetően tudott bennmaradni.

♦ KRUSCSICS NÉGY NAPIG VOLT MUNKA NÉLKÜL, MONIZT A KUPADÖNTŐ ELŐTT KÜLDTÉK EL.
Csak három csapat nem váltott edzőt ebben az idényben, a Ferencváros, a Kecskeméti TE és a Puskás Akadémia. Az NB I-ben legrégebben a felcsútiak mestere van a helyén, Hornyák Zsolt sorozatban a negyedik idényét dolgozta végig a magyar élvonalban, sőt, további egy évre hosszabbítottak vele. Az előző bajnoksághoz hasonlóan ezúttal is összesen 12 idényközi edzőcsere volt (a debreceni két váltással, nem számolva Híres Gábor egy mérkőzését, amikor Székesfehérváron a menesztett Supka Attila helyett irányította a Mezőkövesdet). Két olyan szakember volt, aki a bajnokságon belül két csapatot is vezetett: Kuttor Attila a 7. fordulóig a Vasast, a 9. fordulótól a Mezőkövesdet, Milos Kruscsics pedig az első 24 meccsen az Újpestet, a következő körtől pedig már a Kisvárdát dirigálta. Az előbbi nyolc, az utóbbi mindössze négy napig volt munka nélkül. Nem mondható szokványosnak, hogy Thomas Courtsot a Honvédtól két győztes tétmérkőzés után, míg a ZTE-t a kupadöntőbe kormányozó Ricardo Monizt kilenc nappal az MK-finálé előtt küldték el.

♦ 30 SZÁZALÉKOS EMELKEDÉS, AZ ELŐZŐ 10 ÉV LEGMAGASABB NÉZŐSZÁMA. Az előző bajnoksághoz képest jelentősen, csaknem 30 százalékkal – a nela.hu szerint 2714-ről 3480-ra, a magyarfutball.hu alapján 2781-ről 3539-re – emelkedett az NB I mérkőzéseinek átlagnézőszáma. Ez rekord a 12 csapatos, 33 fordulós lebonyolítási rendszer bevezetése óta, sőt, legutóbb a 2011–2012-es idényben volt ennél is több (nela.hu: 3740; magyarfutball.hu: 3893), előtte pedig 2001–2002-ben (nela.hu: 4026, magyarfutball.hu: 4037).

♦ A legnézettebb mérkőzés a februári Ferencváros–Újpest (3–1) derbi volt 18 197 helyszíni nézővel, a második a zöld-fehérek bajnoki ünneplésnek indult, de végül 3–1-es vereséggel véget ért Debrecen elleni májusi találkozója lett 15 879-cel, míg a harmadik helyre a záró forduló DVSC–Újpest (2–0) meccse került 14 014-gyel.

♦ SOROZATBAN A HARMADIK GÓLKIRÁLYÁT ADTA A PAKS. A 26 gólos Varga Barnabás révén egymás után harmadszor is a Paks adta a magyar élvonal gólkirályát, miután a 2020–2021-es idényben Hahn János (22), majd az előző kiírásban Ádám Martin (31) végzett az élen a gólvadászok versenyében. Ezt megelőzően legutóbb a Bp. Honvéd volt képes hasonlóra, miután 2016–2017-ben Eppel Márton (16), egy évre rá Davide Lanzafame (18), majd 2018–2019-ben Holender Filip (16) lett az OTP Bank Liga legeredményesebb játékosa – igaz, utóbbi holtversenyben lett gólkirály az akkor már az FTC-t erősítő Lanzafaméval.

♦ Varga Barnabáshoz és a Pakshoz egy negatív rekord is kapcsolódik. A tolnai csapat rúghatta a legtöbb büntetőt, 12-t, – a második Mezőkövesd csak 9-et – és valamennyit a középcsatár végezhette el, de négyet elhibázott közülük – igaz, két esetben a kapusról kipattanót azért bevágta. A nela.hu kimutatásai szerint csapatszinten legutóbb a 2019–2020-as idényben az FTC, egyénileg a 2005–2006-os bajnokságban az MTK-s Kanta József (10/6) rontott el összesen négy büntetőt. A legkevesebb tizenegyest a ZTE és a Vasas végezhette el, 2-t, mind a ketten egyet-egyet elhibáztak.

♦ A BAJNOKSÁG SZÁMAI. A gólok száma ismét visszaesett kicsit: 2.83-ról 2.67-re csökkent a meccsenkénti átlag. A leggyakoribb eredmény ezúttal is az 1–1 volt, ami 27-szer fordult elő. A legtöbb találat az őszi Debrecen–Bp. Honvéd (4–3) és a tavaszi Mezőkövesd–Paks (6–1) találkozón esett.

A legtöbb szerzett gól a Ferencváros (62), a legkevesebb a Vasas nevéhez fűződik (29), a piros-kékek egyedüliként a mezőnyben még a meccsenkénti 1.0-es átlagot sem érték el. A legkevesebb gólt a kecskemétiek kapták, 32-t, a legtöbbet a Paks, 57-et.

♦ A legtöbb kapott gól nélküli mérkőzése a Ferencvárosnak volt (13), a legkevesebb egálban a Kisvárdának, a Paksnak és a Puskás Akadémiának (6). A legtöbbször a Honvéd volt gólképtelen, 13-szor, a legritkábban a PAFC, mindössze 4-szer.

♦ AZ IDÉNY SOROZATAI. A leghosszabb veretlenségi szériával a Ferencváros büszkélkedhet, amely a 10. fordulótól kezdődően 13 bajnokin át maradt veretlen, majd március 12-én a Puskás Akadémia állította meg. A leghosszabb ideig a Vasas és a Kisvárda volt nyeretlen, a piros-kékek az első 10 bajnokijukon, a szabolcsiak a 21. fordulótól hasonlóan hosszú ideig voltak képtelenek győzni.

♦ A repülőrajtot vett FTC-nek indulásként egymás után hatszor sikerült győznie, akárcsak a Paksnak a Bognár György kinevezését követő második találkozótól. Utóbbi klubrekord lett.

Megszakítás nélkül a legtöbb vereséget, 5-öt a Vasas szenvedte el, ebből négyet Kondás Elemérrel, az ötödiket már Desits Szilárddal. Sorozatban a legtöbb döntetlent a Kisvárda játszotta, négyet. A ZTE-nek a Moniz-éra alatt január-februárban egyfolytában 461 játékpercen át nem sikerült gól szereznie, míg a DVSC kapusának, Megyeri Balázsnak a 28. fordulótól 402 percen át nem tudtak betalálni az ellenfelek.

♦ AZ IDÉNY LEGTÖBBSZÖR FIGYELMEZTETETT JÁTÉKOSAI. A legtöbb sárga lapot, 11-et a mezőkövesdi hátvéd, Andrej Lukic gyűjtötte össze, őt a KTE és a Vasas csapatkapitánya, Vágó Levente, illetve Berecz Zsombor követi 10-zel. A fehérvári Fiola Attila ugyan csak 5 sárgát kapott – sérülése miatt csupán 21 mérkőzésen lépett pályára –, de NB I-es pályafutása során már 106-nál jár, és az örökranglistán Molnár Zoltán (118) mögé feljött a második helyre.

♦ Csapatként a legkevesebb sárga lapot a Kisvárda szedte össze – 61-et –, és bár 5 pirosat is begyűjtött, az MLSZ-től megkapta a sportszerűségi díjat. Érdekesség, hogy a Paksból egyetlen játékost sem állítottak ki a bajnokság során. A legtöbbet büntetett gárda a Puskás Akadémia lett, 96 sárgával és 7 pirossal.