FTC: Miénk a legjobb, legerősebb csapat – Samy Mmaee

– Tényleg rendkívül szoros a kapcsolata testvérével, Ryannel?
– Mindig is közel álltunk egymáshoz – válaszolta lapunknak a hátvéd Samy Mmaee, aki csatár öccsével együtt futballozik a Ferencvárosban. – Gyerekkorunkban megállás nélkül fociztunk, később évekig rendre ugyanahhoz a csapathoz igazoltunk. A Standard Liege-ben is együtt kezdtünk futballozni, csak azt követően váltak el az útjaink. Ezért is örültem, amikor kiderült, hogy a Ferencvároshoz igazol. Itt, Budapesten is mindenben támogatjuk egymást.

– Sokat beszélgetnek a futballról?
– Szoktunk, de mindketten szeretünk másról is csevegni. Egyébként meg ha a sportról esik szó, nem csak dicsérjük a másikat: ha valami nem tetszik, azt is megmondjuk.

– Közel laknak egymáshoz?
– Ryannak és nekem is van külön apartmanom, ám hogy egyikünk se legyen egyedül, egyre többet jön át hozzám esténként. Jókat beszélgetünk, sorozatokat nézünk, most meg már ott tartunk, hogy gyakorlatilag ott lakik nálam. Mind a ketten egyedül élünk Budapesten, a családtagjaink odahaza, Belgiumban maradtak.

– Szüleik merre élnek?
– Sokáig a szülővárosomban, Geraardsbergenben laktak, ám jó ideje átköltöztek Liege-be, hogy közelebb legyenek az öcsénkhez. Ha hazautazom, én is Liege-be megyek, ott vár a szülői ház. Anyu is szereti a futballt, igaz, ennyi fiú között jószerével nincs is más választása.

– No igen, ritka, hogy egy családban az összes fiútestvér futballozik. Hogyan alakult ez így?
– Édesapánk szerettette meg velünk a labdarúgást. Kamerunban született, ott is játszott, és bár profi szintig nem jutott el, mindig is imádta a futballt. Öcsénk, Camil a Standard Liege játékosa, míg bátyánk, Jacky korábban Luxemburgban játszott, most a belga harmadosztályú KSK Heist csapatát erősíti.

– Januárban Ryannel az Afrikai Nemzetek Kupáján vettek részt a marokkói válogatott tagjaként. Nagy élmény volt a torna?
– Óriási! Mindkettőnknek új, életre szóló élmény volt. Ráadásul egy hónapot tölthettünk a másik otthonunkban, Afrikában, nem is emlékszem, ilyenre mikor volt példa korábban… Sajnáltuk, hogy a nyolc között kiestünk, a későbbi döntős Egyiptom hosszabbításban vert meg bennünket. Pedig szerintem a végső győzelemre is esélyes csapatunk volt.

– A torna miatt kihagyták az egész felkészülést, majd miután visszatértek az Afrika-kupáról, nyomban a Ferencváros kezdőcsapatában találta magát. Nem volt furcsa?
– Még az afrikai tornán voltam, amikor beszéltem Sztanyiszlav Csercseszovval telefonon. Vázolta, ha visszatérek, mit vár el tőlem, elmondta, mi lesz a feladatom, és arról is szó esett, ha jó állapotban jövök vissza, azonnal számít rám. Ebből a szempontból nem ért meglepetésként, hogy néhány napos közös munka után a kezdőcsapat tagja voltam.

– Ön szerint mi az oka, hogy egy-két gyengébb eredmény is becsúszott a bajnokságban?
– Ezúttal nehezebb lesz a bajnoki cím megszerzése, mint az elmúlt idényben volt, ebben biztos vagyok. Oda kell figyelnünk, hiszen a riválisok ott vannak a nyomunkban, látható, elég egy hiba, máris megelőznek minket. Ettől függetlenül bízom magunkban, miénk a legjobb, legerősebb csapat.

– A télen több játékos is érkezett. Mi a véleménye róluk?
– Egyértelműen erősödtünk velük, remek labdarúgók. Új impulzust hoztak, a régebb óta itt lévő játékosoknak pedig fel kell pörögniük, nagyobb lett a konkurencia. De ez szükséges is volt, így működik egy normális klub. Az edzések intenzitásán máris megmutatkozik, hogy még inkább odateszi magát mindenki.

– Jól érzi magát Magyarországon?
– Budapest nagyszerű város, a forgalom időnként nagy, de közel lakom a Népligethez, általában negyedóra alatt odaérek az edzésre. És ami nekem a legfontosabb, hogy a Ferencváros nagyszerű klub, Európa-szerte ismerik, elismerik. Szép közös jövő áll még előttünk.