Polareczki: Rögtön tudtam, hogy nincs maradásom a Zeténél

A még mindig csak 22 esztendős, tehetséges csatárra először akkor figyeltek fel a szakemberek, amikor a 2010–2011-es bajnoki szezonban az az idő tájt még NB III-as Soproni VSE színeiben 29 mérkőzésen 23 gólt szerzett. A másodosztályba feljutó soproniak marasztalták is a ZTE-től kölcsönkapott gólkirályukat, de Polareczki Roland 2011 nyarán elfogadta a szlovén első osztályban szereplő NK Nafta Lendava 1903 hívását, és ugyancsak a Zalaegerszeg kölcsönjátékosaként a szlovén élvonalba került.

„Először fél évet töltöttem el a szlovén gárdánál, amelyben nagyon jól éreztem magam. Minden mérkőzésen lehetőséget kaptam, ezeken négy gólt szereztem – emlékezett vissza a Nemzeti Sport Online megkeresésére a támadó. – A télen azonban kölcsönadásomból visszarendelt a Zalaegerszeg, így a tavasszal már az NB I-es csapatban szerepeltem. A kiesés után váltás történt a kispadon, Preisinger Sándort nevezték ki vezetőedzőnek, és mivel a trénerrel nem vagyok jó viszonyban, rögtön tudtam, hogy nincs maradásom a Zeténél.”

A szlovén élvonalban 19 meccsen négyszer eredményes (a magyar NB I-ben tíz találkozón játszott, gólt nem szerzett) Polareczki útja ismét kölcsönbe, Szlovéniába vezetett, ismét Lendvára – de már egy harmadosztályú együtteshez.

„Az NK Nafta 1903 a korábbi lendvai klub jogutódja – az »eredeti« lendvai klub egymillió eurós adósságot halmozott fel, aminek következtében felszámolták. Az új klub a harmadosztályban állhatott rajthoz, ez azonban engem nem zavart, szívesen tértem vissza, és tárt karokkal fogadtak. Jól sikerült az őszi szezonom, az első helyen végeztünk, én pedig házi gólkirály lettem tíz találattal. Sajnos azonban a város nem állt teljes mellszélességgel a klub mellé, ismét anyagi gondok adódtak, ezért a télen újra hazatértem, de ezúttal önszántamból.”

Bár többen is keresték, Polareczki végül sokak meglepetésére fél évre a szlovén harmadosztály után egy harmadik ligás magyar egylethez szerződött.

„Miután január elsejei hatállyal közös megegyezéssel felbontottuk a szerződésemet a ZTE-vel, több klub is érdeklődött irántam. Az Andráshida elnökének, Kugler Lászlónak a hívása azonban minden szempontból kedvezőnek tűnt, hiszen nyugodt körülményeket és jó feltételeket garantál, és számomra fontos, hogy közel lehetek a lakóhelyemhez, Zalaegerszeghez. Nem érzem visszalépésnek, hogy az NB III-ba igazoltam. Andráshidán adva vannak a feltételek a sikeres szerepléshez, és elég erősnek tartom a keretet ahhoz, hogy elérjük a célunkat, az első öt közé jutást, ami a bennmaradást jelenti. Korábbi zalaegerszegi csapattársaim közül többen is itt játszanak, talán a legismertebb név az NB I-ben korábban szintén futballozó Wittmann Ádám. Természetesen a későbbiekben szeretnék megint magasabb osztályban szerepelni, akár Magyarországon, akár az általam nagyon megkedvelt Szlovéniában, de fontos, hogy a nyugodt háttér garantálva legyen.”