Két paksi dupla rendel! – Deák Zsigmond jegyzete

Nem egy óriási aréna a Fehérvári úti futballstadion Pakson, legfeljebb hatezren férnek el benne, ennek ellenére ritkán kell kirakni a kapujára a Megtelt! táblát, ha lenne egyáltalán ilyen feliratú és funkciójú tárgy az ottani szertárban. Éppen ezért nevezhetjük nyugodtan történelminek azt a helyzetet, amikor három napon belül kétszer is közelít befogadóképessége felső határához a hat éve felújított helyre kis sportlétesítmény. Márpedig most éppen ez történt, csütörtökön a Konferencialiga selejtezőjének 2. fordulójában a Panathinaikosz, a vasárnapi NB I-es rajton a Ferencváros vendégjátéka vonzott tömegeket Paksra. Fogalmazhatnánk úgy, hogy ellepték a zöld-fehér mezes drukkerek a Duna-parti városkát, ám mivel a látogatók mellett a hazaiak is zöld-fehérek, más színkombinációt eleve felesleges lett volna keresni.

A görög gárda és a Fradi nemrég, idén januárban 1–1-re ment egymással az Európa-liga alapszakaszában, mondhatjuk tehát, hogy hozzávetőleg hasonló erőkből állnak, s ezek az erők első látásra nagyobbak, mint a paksiaké. A Pana ellen csütörtökön ez meglátszott és meg is valósult egy 2–1-es vereség képében, ám mivel aznap az FTC szintén érdekelve volt a nemzetközi porondon (s múlta felül Hollandiában a Twentét), a kétfrontos helytállás a legutóbbi ezüst- és bronzérmes vasárnapi bajnoki rangadóján kevésbé számított, hiszen mindkét felet érintette. Ezt azért érdemes említeni, mert a többi magyar kupacsapaton szemlátomást kijött a dupla terhelés az NB I-es rajton, a címvédő Győr egyórás ember­előnyben sem bírt az újonc Vasassal, a Debrecen pedig simán kikapott otthon, a Nagyerdőben a Puskás Akadémiától.

Azért gyorsan tegyük hozzá, a Paksra és főképp a Fradira alig lehetett ráismerni három nap elteltével, előbbiben hatan, utóbbiban mindössze ketten maradtak a csütörtöki kezdőcsapatból. Ehhez képest a langymeleg nyári estén lüktető, izzó küzdelmet láthattunk, soha rosszabb első félidőt, mint amelyik két-két gólt és számos helyzetet hozott a kapuk előtt. A ferencvárosi vezetéseket rendre tolnai egyenlítés követte, abszolút nyílt és megjósolhatatlan maradt a csata kimenetele. Ám azért arra mégis nehezen lehetett számítani, hogy Szalai József és Pető Milán (a Videoton-edző s volt válogatott Pető Tamás fia) duplázni tud, a vendéglátók pedig 4–2-re megugranak. Az FTC idénybeli veretlensége megőrzésért hajtott, hasztalan, ezúttal Borbély Balázs cseréi sem jöttek be úgy, mint Enschedében. Remek meccsen megérdemelten nyert a Paks, kiderült, hogy hiába akarják annyira, a ferencvárosiaknak nem lesz könnyű visszaülniük a hazai trónra, legalábbis a többiek még véletlenül sem asszisztálnak majd hozzá.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!