Lassan, de biztosan – Malonyai Péter jegyzete
NEM MONDHATJUK, hogy megmozgatta Luxembourg városát a magyar bajnokcsapat fellépése, hiszen alig-alig volt néző a Stade de Luxembourgban. Csak annyian kiváncsiskodtak, hogy a maroknyi drukkerhang mellett halljuk a játékosok, az edzők bekiabálásait is, igaz érteni nem lehetett, lévén visszhangos a létesítmény.
Nem mondható tehát, hogy vérbeli kupahangulatban vívhatta meg a Bajnokok Ligája-blama után vigasznak szánt meccsét az ETO a konferencialabdázásban, de hát a (munkaköri) kötelesség az kötelesség. Igyekeztek eleget is tenni neki a fiúk, valamennyien iparkodtak, és persze – a fák nem nőnek égig – képességeiknek megfelelően teljesítettek. Például Claudiu Bumba és Vitális Milán, akiknek két remek gólt köszönhetett az ETO, miközben hátul előbb Umathum Ádám, majd Tóth Rajmund volt ügyetlen. Bízzunk benne, hogy Nürnbergben nem látták Tóth gólt érő eladott labdáját, s így is vevők rá. Az ifjú futballistát menti, hogy néhány hete azt mondta az NSO-tv-nek, roppant csalódott lenne, ha nem jutnának be a BL alapszakaszába, márpedig kiábrándultan futballozni is nehéz.
Mindez az első félórában történt, és amikor egy hete a tengerentúlon a világ legjobbjai először ittak egy jót, a Győr már stabilan vezetett, értsd alatta, hogy a helyi lelkesek nem kerültek helyzetbe. És már látni lehetett, hogy minden eldőlt, nem volt benne a levegőben, hogy megújulnak.
A második félidő sem volt a sportág ünnepe, mindenesetre jó volt látni, hogy a legutóbbi magyar bajnok uralja a terepet, még gólokat is lő. Mint egy edzőmeccsen, úgy kockáztattak, szinte mindent meg mertek csinálni a pályán, hogy nem túl gyorsan, azt tudjuk be annak, hogy talán már ők is unták az egészet. Miközben az Atert Bissen ifjai igyekeztek, igyekezgettek, az ingatag győri védelem pedig másodszor is a kedvükben járt – és ennyi.
A mérkőzés alkonyatkor kezdődött és sötétben fejeződött be, így a győriek elmondhatják, hogy – Hollywoodot idézve – győztesen lovagoltak el a naplementébe. Nem olyan látványosan, mint tette a klasszikus cowboyfilmekben John Wayne hol lovon, hol gyalog, de tetemes előnnyel a birtokukban, így nekik valós az esélyük a heppiendre.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Mire várnak? – Thury Gábor jegyzete

Ki marad a végén? – Borbola Bence jegyzete

Vizsga előtt – Malonyai Péter jegyzete

Elveszett a szellemiség – Thury Gábor jegyzete

De miért éppen Felcsút? – Kun Zoltán jegyzete

Így van jól – Malonyai Péter jegyzete

