Gróf és Gartenmann is elbúcsúzott – a kapus elmondta, nem tervez felhagyni a labdarúgással

„Kedves fradisták! Nehéz most megtalálnom a legjobb szavakat, de azért igyekszem – kezdte Gróf Dávid az Instagram-oldalára feltöltött videóban. – Harmadszor is eljött a búcsú ideje. Szeretnék nektek hatalmas köszönetet mondani az elmúlt másfél évért és azért, hogy engem és a családomat is befogadtátok. Úgy gondolom, hogy a közösen átélt sikerekkel nagyon jó időszakon vagyunk túl. Köszönettel tartozom a csapattársaimnak, a stábtagoknak és tényleg mindenkinek, aki a klubnál dolgozik és segíti a munkánkat. Főleg azt szeretném megköszönni, hogy minden reggel, amikor elindultam az edzésre, tudtam, hogy egy különleges, jó közösségbe érkezem, ezért minden reggel boldogan indultam el. Köszönöm nektek, sosem felejtelek titeket! Robbie, Phil, Steven, Rory! Köszönöm nektek nemcsak azt, amit szakmailag adtatok nekem, hanem főleg azt, amit emberileg. Tényleg, amiket közösen átéltünk, azért örökké hálás leszek, és sosem feledem. Szurkolók, barátaim a kapu mögött, tudjátok, hogy kik vagytok! Köszönöm nektek, hogy a legnehezebb pillanatokban is mellettem álltatok – sőt, nemcsak mellettem, mellettünk. Tényleg ti vagytok a 12. játékos a stadionban, úgyhogy örök hálám, sosem felejtem el, amit értünk tettetek, a közös Európa-liga-éjszakákat és azt, amikor egy derbigyőzelem után a kislányommal együtt ünnepelhettem veletek. Ezek tényleg olyan emlékek, amiket végig magammal fogok vinni, akármerre is sodor most az utam. Nyilván most felmerül a kérdés, hogyan tovább. Egy biztos: még nem vagyok kész abbahagyni, úgyhogy folytatom. Ismertek, küzdeni fogok tovább, és hamarosan jelentkezem. Addig is csak a legjobbakat és nagyon sok sikert kívánok nektek! Hamarosan beszélünk. Hajrá, Fradi!”

Stefan Gartenmann a következőket írta a posztjában: „A Fradinál töltött időszakom véget ért. Bárcsak még sok-sok évig maradhattam volna ennél a csodálatos klubnál, de a dolgok nem mindig úgy alakulnak, ahogy azt elképzeljük. Nehéz volt az előző idény végén fájdalmak mellett játszani, és ennek később meg is fizettem az árát, de nem tettem volna másképp, hiszen megszereztük a 36. bajnoki címünket, ami nagyon sokat jelentett nekem. Köszönöm, hogy képviselhettem ezt a gyönyörű és történelmi klubot. Pályafutásom legjobb futballját Budapesten játszottam, és a Ferencváros mindig különleges helyet foglal el a szívemben. Minden jót! Budapest mindig is zöld-fehér lesz! Hajrá, Fradi!”